"Új betonkerítést építünk az óvoda és a roma közösség között, egy másikat pedig a panellakások mellett, hogy csökkentsük a zajt, s ezzel pedig kevesebb kellemetlenség érje az ott élőket" - jelentette ki Milan Mazúr, az észak-szlovákiai Ruttka (Vrútky) város polgármestere a Pravda című független pozsonyi napilap pénteki kiadásában.
A fel felhúzása kapcsán Mazúr nem fél a bírálatoktól. "Ez nem szegregáció. Ez a lakosok követelése biztonságuk miatt" - állítja a polgármester. Hozzátette: a problémás helyen egyre nagyobb számú roma él. Az újság szerint a romák száma azután indult gyors növekedésnek a Kafendova utcában, miután a helyi vasútállomás közelében lerombolták az egykori munkásszállókat. Ruttkán a problémás utcában jelenleg néhány házban több mint kétszáz roma él.
"Ez egy problémás hely, ahol a romák az ország más részeiről, főként keletről is csoportosulnak" - jegyezte meg Mazúr. A környéken óvoda, nyugdíjasotthon és több panelház áll. Különösen a helybeli nyugdíjasok részéről érkezett sok panasz a romákra, véleményük szerint gyalázzák, leköpködik őket, és összepiszkítják az ablakok alatti területeket.
A helyi roma közösség ugyanakkor élesen bírálja a tervezett, mintegy két méter magas falakat. Szlovákiában egyébként nem ez lesz az első fal a romák és a többségi lakosság között. Korábban hasonló kerítésekkel különítették el a romatelepeket több kelet-szlovákiai településen is. A romák érdekvédelmi szervezetei ezt tudatos szegregációnak minősítették, amely nem járul hozzá az együttéléshez. Falak állnak a kelet-szlovákiai Osztrópatakon (Ostrovany), Kislomnicon (Lomnicka), Tőketerebesen (Trebisov) és néhány más településen is. A szlovák kormányzat évek óta nem tud megbirkózni a nehéz körülmények között élő romák problémáival, s a helyzet egyre súlyosabb.
Az ötmillió lakosú Szlovákiában több százezer - becslések szerint legalább 400 ezer - roma él, de többségük a népszámláláskor nem vállalja nemzetiségét. Hasonló fal felhúzására Csehországban is sor került. 1999-ben az észak-csehországi Ústí nad Labem egyik utcájában húztak fel falat a romák és a többségi lakosok épületei közé. Cseh és külföldi emberi jogi aktivisták nyomására azonban mintegy másfél hónap múlva a falat lerombolták.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
