A különböző növényekkel beültetett 15 kilométer széles földsáv, a Zöld Nagy Fal 7600 kilométer hosszan kötné össze Afrika nyugati és keleti részét, Szenegáltól Mauritánián, Burkina Fasón, Nigeren, Nigérián, Szudánon, Eritreán és Etiópián át Dzsibutiig. A terv szenegáli része előrehaladott állapotban van: 2008 óta 35 kilométer készült el, főként akácültetvények tarkítják, a felülete mintegy 15 ezer hektár. A beültetett parcellákat 5000 kilométer hosszan tűvédelmi irtás védi az erdőtüzektől.

"Őrült terv, de egy parányi őrültség nem fölösleges, ha olyat akar az ember megtervezni, amilyen korábban nem létezett" – mondta a terv elindításakor Wade elnök 2005-ben. A tervet kormánya szinte kizárólagosan finanszírozza évi 1,4 millió dollár értékben, de más források is várhatók, például az Európai Unió hozzájárulása. A Zöld Nagy Falat kezelő hivatal igazgatóhelyettese, Pape Sarr szerint a klímaváltozás, a szárazság és a szegénység elleni programról van szó.

A Zöld Nagy Falnak köszönhetően megjelentek a faiskolák, ahol a földsávba ültetendő növényeket termesztik, valamint többhektáros többfunkciós gyümölcsösök és zöldségeskertek. Gilles Boe:tsch francia antropobiológus, a CNRS nemzeti kutatási központ munkatársa szerint a létesítménynek számos hatása van a környezetre, az emberi tevékenységekre, az egészségre, a táplálkozásra.