A Fehér Ház szerdán jelezte, hogy a nap folyamán jelentést juttat el a képviselőházhoz, s abban választ ad az elnököt megfeddő, június 2-i alsóházi határozat kérdéseire. Tommy Vietor, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint a kormányzat választ kíván adni a dokumentumban feltett kérdésekre, egyebek között arra, milyen célokat követ az elnök Líbiában, azokat milyen eszközökkel kívánja elérni, és miért nem kért kongresszusi felhatalmazást a katonai erő alkalmazásához.

Az Obama elleni kereset, amelynek kezdeményezője Walter Jones republikánus és Dennis Kucinich demokrata képviselő, az alkotmányra és a háborúra felhatalmazó 1973-as törvényre (War Powers Act) hivatkozik, amelynek értelmében az amerikai erők 60 napnál hosszabb ideig csak törvényhozási felhatalmazással vehetnek részt hadműveletekben, valamint arra, hogy a kongresszus felelős az adófizetők pénzének felhasználásáért.

Kucinich képviselő közleményben szögezte le, hogy az ENSZ és a NATO vonatkozó határozatai önmagukban nem jelentenek felhatalmazást arra, hogy az elnök a törvényhozás és az alkotmány megkerülésével háborút folytasson egy idegen országban. John Boehner, a képviselőház elnöke kedden levélben figyelmeztette Obama elnököt, hogy a kormány megsérti az 1973-as törvényt, ha vasárnapig  nem szerzi meg a kongresszus beleegyezését a líbiai beavatkozáshoz. Az Obama kormány eddig azt az álláspontot képviselte, hogy nem sértette meg a vonatkozó jogszabályokat, mert folyamatosan tájékoztatta a honatyákat a hadműveletekről.

A hadviselésre vonatkozó törvények értelmezése történelmi vita tárgya a kormány és a törvényhozás között. A hatalmi ágak közötti súrlódások alapvetően abból adódnak, hogy az amerikai alkotmány 1. cikke kimondja: hadat üzenni csakis a kongresszusnak van joga, a 2. cikk azonban leszögezi, hogy az elnök a haderő főparancsnoka. A Rasmussen Reports hétfőn közzétett jelentése szerint az amerikai potenciális választóknak csak 26 százaléka támogatja az Egyesült Államok katonai fellépését Líbiában.