A magyar EU-elnökség végső napján a felek - a múlt heti EU-csúcs politikai döntésének megfelelően - lezárták a még nyitott három tárgyalási fejezetet. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy még az idén aláírják a csatlakozási szerződést, és Horvátország - előreláthatólag 2013. július elsején - az EU 28. tagországává váljon. Martonyi, Jandrokovic és Stefan Füle bővítési EU-biztos közös sajtótájékoztatón számolt be a 2005 októberében kezdett horvát csatlakozási tárgyalások eredményes befejezéséről. Ez volt egyben a magyar EU-elnökség alatt szervezett utolsó brüsszeli sajtótájékoztató. 

Mindhárman történelmi jelentőségűnek nevezték a napot, mind Horvátország, mind az Európai Unió szempontjából. Hangsúlyozták, hogy Horvátország sikere egyben ösztönzés a nyugat-balkáni térség többi országának, hiszen azt példázza, hogy ha egy olyan európai ország, amely törekszik az integrációra, és teljesíti a taggá válás feltételeit, akkor az unió ajtaja nyitva áll előtte. A horvátoknak a 35 témafejezetben folytatott csatlakozási tárgyalások során összesen 138 konkrétan megfogalmazott kritériumnak - uniós angol szakzsargonban: benchmarknak - kellett eleget tenniük a sikerhez. Mint a sajtóértekezleten Füle megjegyezte, az unió következetesen ragaszkodott elvárásaihoz, a horvátok nem kaptak "árengedményt", és nem kaptak lehetőséget arra, hogy a tagsághoz vezető utat bármely kötelezettség teljesítésének mellőzésével "rövidre zárhassák".

Jandrokovic elsőként a magyar elnökségnek és személy szerint Martonyi Jánosnak mondott köszönetet a tárgyalások sikeres végigvitele érdekében tett erőfeszítésekért, de ugyanígy hangsúlyozta az Európai Bizottság munkájának fontosságát is. Martonyi kitért arra: bár a múlt heti brüsszeli EU-csúcson megszületett a politikai döntés arról, hogy még júniusban le kell zárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat, erre az utolsó fordulóra is maradtak fontos rendezendő kérdések. Martonyi mellett Füle is utalt arra, hogy az utolsó körben lezárt tárgyalási fejezetek közt mind a versenypolitikai, mind az igazságügyi témakör kiemelkedően fontos, és rendszerint a legnehezebben rendezhetők közé tartozik. Jandrokovic külön aláhúzta, hogy az igazságszolgáltatási reform, amelynek egyebek közt a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyabbá tétele a célja, Horvátországban visszafordíthatatlan folyamat, miként az összes többi olyan kötelezettségvállalás is, aminek a teljesítése az EU-taggá válás feltétele.

E kötelezettségvállalások teljesítését az EU figyelemmel fogja kísérni a tényleges EU-taggá válásig. Erre az átmeneti két évre azért van szükség, mert - miután a most kezdődő lengyel EU-elnökségi félév során remélhetőleg véglegesítik a csatlakozási szerződés pontos szövegét, és azt alá is írják - a lényegében uniós alapszerződés-módosítást jelentő horvát csatlakozást mind a 27 jelenlegi tagállamban, valamint Horvátországban is ratifikálni kell. E folyamat meglehetősen időigényes. Horvátországban például népszavazáson kell megerősíteni az EU-csatlakozást. Jandrokovic ezzel kapcsolatban elmondta, hogy hazájában növekszik az uniós tagság társadalmi támogatottsága.