A szenegáli kormány pénteken értesítette a csádi hatóságokat, hogy kiadja Habrét és hétfőn különgéppel Csádba szállítja. A hóhér néven is emlegetett Habré 1990-ben menekült Szenegálba, miután nyolc év kegyetlen diktatúra után Idriss Déby tábornok vezetésével felkelés űzte el a hatalomból. Menedékjogot kapott és gyakorlatilag háborítatlanul élt azóta is Szenegálban.

Habré ügyvédei mellett több emberjogi szervezet, sőt még az egykori áldozatok egyik ügyvédjei is élesen bírálta a szenegáli döntést. A jogsértő módon történő kiadatás mellett arra hivatkoznak, hogy kétséges az, hogy a 69 éves Habré pártatlan eljárásban részesül hazájában.  "Ez kétségtelenül jelentős fejlemény. De mindig ragaszkodtunk ahhoz, hogy tisztességes bírósági eljárás során vonják felelősségre, tiszteletben tartva jogait és szavatolva biztonságát" - jelentette ki Reed Brody, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet jogásza. A HRW már egy évtizede dolgozik azon, hogy Habré bíróság elé kerüljön.

Csádot gyakran emlegetik a világ legkevésbé demokratikus, ám legkorruptabb államai között. Egy csádi büntetőbíróság 2008-ban távollétében már halálra ítélte Habrét, így valószínűtlen, hogy semleges, részrehajlástól mentes bíróság elé kerüljön az ügye. Az Afrikai Unió kétszer is felszólította Szenegált, hogy állítsa bíróság elé a volt csádi diktátort. Legutóbb a múlt héten malabói csúcsértekezletén, amikor kemény hangú határozatban követelte Habré gyors felelősségre vonását vagy kiadását egy olyan országnak, ahol ezt megteszik. Az utóbbit illetően azonban az Afrikai Unió minden bizonnyal Belgiumra gondolt.

Belgiumban 2003-ban vádat emeltek a mintegy 40 ezer ember haláláért felelőssé tett Habré ellen, majd nemzetközi elfogató parancsot is kiadtak ellene, de Szenegál - illetékesség hiányára hivatkozva - elutasította a belga kiadatási kérelmet.