Az osztrák igazságszolgáltatás pénteken elutasította azt a szerb kérést, hogy kiadja Jovan Divjakot, a bosnyák hadsereg háborús bűnökkel vádolt szerb származású tábornokát, aki ezek után már délután visszaérkezett Szarajevóba, Bosznia-Hercegovina fővárosába.
Christa Zemanek, Korneuburg bíróságának szóvivője elmondta, hogy a szerb kérést "elfogadhatatlannak" minősítették. Ellene két héten belül fellebbezést lehet benyújtani.
Divjakot szerb kérésre, az Interpol által kiadott elfogatóparancs alapján ez év márciusban vették őrizetbe, mert 19 éve részese volt a Szarajevóból szabad elvonulás ígéretével távozó szerb katonák legyilkolásának. A Divjak terhére rótt, "Dobrovoljacka utcai bűntényként" hírhedtté vált eset 1992 májusában történt, miután Bosznia bejelentette kilépését Jugoszláviából, a boszniai szerbek pedig ostromgyűrűbe zárták Szarajevót. A jugoszláv hadsereg néhány egysége Szarajevóban maradt, de egy megállapodás révén szabad elvonulást kapott. Az ENSZ-békefenntartókkal az élen visszavonuló csapatokat azonban a boszniai hadsereg megtámadta, miután elterjedtek a hírek arról, hogy a boszniai szerbek fogságba ejtették Alija Izetbegovic boszniai elnököt.
Belgrádi adatok szerint 42 jugoszláv katonát és tisztet öltek meg, további 73-at megsebesítettek, illetve 215-öt fogságba ejtettek. Bosznia halogatta a felelősségre vonást, ezért a háborús bűnügyeket vizsgáló belgrádi ügyészség indított eljárást az ügyben. Divjakot még márciusban óvadék ellenében szabadlábra helyezték, szabadulásáért 500 ezer eurót helyeztek letétbe. Boszniai médiajelentések szerint a pénz a szarajevói kormánytól származik. Útlevelét elvették, és eddig nem hagyhatja el Ausztriát.
Számos ország értelmiségének és törvényhozásának képviselői mozgósították befolyásukat annak érdekében, hogy elérjék a szerb kiadatási kérelem elutasítását. Korábban egyébként a boszniai igazságszolgáltatás ugyancsak kiadatási kérelmet nyújtott be az osztrák hatóságokhoz, hogy megakadályozza Divjak kiadatását Szerbiának. Jovan Divjak pénteken Szarejevóba érkezett repülőgéppel Bécsből és azonnal elhagyta a repülőteret - állapította meg az AFP francia hírügynökség helyszínen lévő tudósítója.
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül.
A miniszterelnök beszélt Majkáról és Azahriah-ról is.
Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége.
A jogszabályok megszegése miatt egy teljes ukrán család magyar állampolgárságát vonta vissza a köztársasági elnök.
Száznyolcvanegy napig kell majd iskolába járni.
