A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Ludescher István alpolgármester az MTI-nek azt mondta, hogy a két épület a Phoenix Rt. tulajdona volt, amely azokat munkásszállóként használta. A vállalat eladta a paneleket, ahova már tizenöt éve megélhetéssel nem rendelkező szegény családok, többnyire roma nemzetiségűek költöztek be. A két tömbház most a polgármesteri hivatal tulajdonában van.
Ludescher István szerint a két tömbház közül az egyiket felújították, bevezették a lakásokba a villanyt, a gázt és a távfűtést.
Mint mondta, körülbelül 800 ezer-egymillió euróba kerültek a munkálatok, és várják, hogy kormányhatározat révén a polgármesteri hivatal megkapja a második tömbház felújításához szükséges pénzösszeget is.
A kolozsvári Krónika című napilap a héten úgy idézte a város polgármesterét, Catalin Cherechest, hogy a fal megépítésével együtt az önkormányzat a panelházakat és azok környékét is felújította.
A panelházak bekerítését a polgármesteri hivatal kezdeményezte arra hivatkozva, hogy az ott élők rendszeresen zaklatják a környékbelieket, a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, és a környéken magas a bűnözési arány.
Az alpolgármester szerint megoszlanak a vélemények a házakban élők között arról, hogy az intézkedés jó vagy rossz. Egyes lakók örvendenek annak, hogy a gyerekeiket elválasztja a betonkerítés a panel mellett húzódó úttól, ahol korábban balesetek voltak, mások viszont ellenzik a körbekerítést.
A román országos diszkriminációellenes tanács hivatalból eljárást indított Catalin Chereches polgármester ellen. A testület azt vizsgálja meg, hogy a panelek körbekerítése szegregációnak minősül-e.
Több roma jogvédő szervezet gettósításnak nevezte a polgármester kezdeményezését, aki szerintük szegregációra törekszik azzal, hogy közel két méter magas és száz méter hosszú betonfallal keríttette be a romákat.
