„Nem valószínű, hogy a norvég mészáros valaha is megbánja tettét” – állítja a brit szakértő, az európai szélsőjobb kutatója azon a konferenciabeszélgetésen, amin újságírók kérdezhették a norvégiai mészárlásról. Goodwin szerint az a legfélelmetesebb a norvég elkövető tettében, amilyen aprólékosan kidolgozta a merényletet. Nem egy hirtelen felindulásból elkövetett tömeggyilkosságról van szó, hanem egy kitervelt terrorcselekményről, amely elkerülte a hatóságok és a titkosszolgálatok figyelmét is. A szakértő különösen aggasztónak találta, hogy egy olyan korban, amikor fokozott figyelmet fordítanak a terrorista cselekmények megakadályozására, egy „civil kiléphet a tömegből és ilyesmit követhet el”.

A szakértő szerint kevés az esély arra, hogy valakiben, aki több mint hét évig tervez egy tömegmészárlást, egy pillanatra is felébredjen a könyörületesség vagy a sajnálat áldozatai iránt. De mivel egy 32 éves emberről van szó, a börtönben töltött hosszú évek alatt jelentkezhet nála ez az érzés – bár a norvég fanatizmusát látva Goodwin ezt nem tartja valószínűnek.

Breivik valószínűleg sosem bánja meg, amit tett

AP

Miben más Breivik, mint a „többiek”?

Több kérdés is felmerült azzal kapcsolatban, vajon miben volt más Breivik, mint a többi eddig ismert terrorista, és vajon milyen mértékben változik meg a terrorizmusról alkotott kép most, hogy egy fehér bőrű férfi volt az elkövető? Breiviknél a szakértő szerint több olyan jegy is megjelenik, ami eddig nem volt jellemző a terroristákra. Európában korábban jellemzően ötven év körüli, a munkásosztályból kikerült, alacsony iskolai végzettségű férfiak voltak a merénylők, Breivik ezzel szemben fiatal volt, jól képzett, integráns tagja a norvég társadalomnak.

Goodwin szerint a bevándorlás fontos probléma Európában: a külföldiek integrációját nem szabad figyelmen kívül hagyni, hanem kezelni kell. „Az emberek többsége a muszlim integráció miatt aggódik, azonban ha megfigyeljük a generációk közötti különbségeket, láthatjuk, hogy a fiatalabb generációk, melynek tagjai Európában születtek és nőttek fel, már jobban beépültek a társadalomba, beszélik a nyelvet, versenyképesek a munkaerőpiacon.” (Igaz, ennek a brit zavargások éppen ellentmondanak – a szerk.)

A legfontosabb Goodwin szerint most az, hogy a vezető politikai pártok reagáljanak az aggodalmakra, nem csak a bevándorlókkal, hanem a muszlim közösségekkel kapcsolatban is. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában csúcspontját éli a szélsőjobboldal új hulláma, amire a jövőben oda kell figyelni.