Barack Obama most először szólította fel nyíltan lemondásra a szíriai vezetőt, egyúttal újabb szankciókat hirdetett meg Szíria ellen. Az elnök befagyasztatott minden szíriai állami vagyont, ami amerikai joghatóság alá tartozik és az amerikaiaknak megtiltott minden ügyletet Damaszkusszal.
Az elnöki közlemény szerint Washington nem kényszeríti ki az átmenetet, annak megvalósítása a szíriai nép dolga, "de támogatni fogjuk a végkimenetet azzal, hogy nyomást gyakorolunk Aszadra, hogy álljon el az átalakulás útjából". A szankcióról szóló rendeletben az elnök így fogalmazott: "a szíriai nép érdekében, eljött az idő, hogy Aszad elnök félreálljon."
Bassár el-Aszad
AP
A szankciók a szíriai olajra és olajtermékekre is vonatkoznak, és egyúttal megtiltják az amerikai állampolgárok számára a szíriai beruházást. Washington már korábban is vezetett be gazdasági büntetőintézkedéseket az Aszad-rendszer ellen.
Az Egyesült Államok azzal vádolja Szíriát, hogy támogatja a terrorizmust, beavatkozik a libanoni belügyekbe, segíti a palesztin szélsőségeseket és az amerikai csapatok elleni erőszakra bujtogat Irakban.
Az európai unió diplomáciai vezetője is felszólította csütörtökön a szíriai elnököt, hogy mondjon le a hatalomról az ország érdekében, mert elveszítette legitimitását.
Catherine Ashton szerint "elfogadhatatlan és tűrhetetlen", amit Bassár el-Aszad csinál a népével. Közölte: az unió új szankciókat készít elő a szíriai rendszerrel szemben.
Az EU nyilatkozata röviddel azt követően került nyilvánosságra, hogy az amerikai elnök lemondásra szólította fel Aszadot.
Külön nyilatkozatot adott ki ugyanezzel a követeléssel Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetője. Svájc egy lépéssel még tovább ment: hazahívta damaszkuszi nagykövetét.
ENSZ: foglalkoznia kell Szíriával a Nemzetközi Büntetőbíróságnak
Közben egy magas rangú emberjogi ENSZ-bizottság azt állapította meg egy friss jelentésében, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet a szíriai tüntetőkkel szembeni erőszak, ezért azzal foglalkoznia kell a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának felkérésére készült jelentés alapjául elsősorban szemtanúk, közöttük a biztonsági erők megszökött tagjainak a beszámolói, videofelvételek és fényképes bizonyítékok szolgáltak, mivel a bizottság tagjait nem engedték be Szíriába. A jelentését csütörtökön hozták nyilvánosságra Genfben.
A 13 fős bizottság 22 oldalas jelentésében egyebek között megállapította, hogy július közepéig legkevesebb 1900-an haltak meg a március közepe óta tartó zavargásokban Szíriában. Ezt az adatot a damaszkuszi kormány is megerősítette, de hozzátette, hogy az áldozatok közül legalább 260-an a biztonsági erőkhöz tartoztak.
