"Ilyen nagy küzdelem kevés csoportban van" - közölte a tárca háttérbeszélgetésén a diplomata, megjegyezve, az sem lesz tragédia, ha Magyarország nem kerül be a BT-be, ugyanis a részben a BT-tagsági kampány keretében történt nemzetközi nyitással a magyar külpolitika más tartalmú lett. Hóvári János elmondta, hogy a nem állandó BT-tagsági helyért - amelyeket regionális alapon osztanak ki - mindhárom szóban forgó állam erős kampányt folytat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt egy évben "nagyon komolyan vette" a BT-tagság elnyeréséért indított kampányt, amelynek azonban több eleme nem nyilvános. Elmondta, a tárca bizonyos találkozókról egyelőre nem nyilatkozhat, mert nem akarja a riválisok pozícióját javítani. Az sem nyilvános, hogy mely országok állnak Magyarország mellett, ugyanis több állam ennek titokban tartását kérte.

Kifejtette, a magyar diplomáciában sok minden történt, amit nem hoztak nyilvánosságra, mert a tárca nem akarta a partnereket kellemetlen helyzetbe hozni, illetve a riválisokat segíteni. Példaként említette, hogy a magyar kormány már március óta kapcsolatot tartott fel Líbiában a felkelők  vezetésével, a bengázi Átmeneti Nemzeti Tanáccsal, de ennek nyilvánosságra hozatala ellehetetlenítette volna a tripoli magyar nagykövetség munkáját. Elmondta: Magyarország csak 2007-ben döntötte el, hogy megpályázza a BT-tagságot, Szlovénia viszont már korábban határozott erről. Utóbbinak így már korán sikerült megszereznie sok európai állam támogatását. "Természetesen nekünk is vannak európai támogatóink, de nekünk a nagyvilág felé kellett fordulnunk, a mi kampányunk globálisabb" - tette hozzá. Úgy fogalmazott, "egyik oldal sem örül ennek a rivalizálásnak", nem szerencsés, hogy két EU-tagállam verseng egymással. Azt is elmondta, hogy a független Azerbajdzsán számára ez nagyon fontos kérdés, most lenne először BT-tag, "szereztek támogatókat, nem állnak rosszul".

Hóvári János kitért arra: a globális ügyek helyettes államtitkáraként arra törekszik, hogy "a magyar külpolitikának az európai ügyekbe való beszorultsága" véget érjen, a magyar külpolitika ablakai kitáruljanak. A cél az, hogy Magyarország a globális térben mozogjon - mutatott rá. Elmondta, a magyar diplomácia az elmúlt egy évben különböző helyeken és formációkban minden ENSZ-tagállammal, köztük a legújabb, 193. tagállammal, Dél-Szudánnal is felvette a kapcsolatot.

Kőrösi Csaba New York-i ENSZ-nagykövet a beszélgetésen kifejtette: a magyar BT-kampány egy része azért nem nyilvános, mert a versenytársak figyelik, hogyan "semlegesíthetik" a magyar törekvéseket. A nagykövet szerint a BT-tagsági versenyből Magyarország mindenképpen nyerni fog, akkor is, ha nem lesz a testület tagja (a szóban forgó nem állandó tagsági helyről az ENSZ-közgyűlésben várhatóan október 13-án lesz szavazás, ezt a dátumot az ENSZ azonban még nem hirdette meg). A nyereség az, hogy teljesül a kampány két további célja: Magyarország kiszélesíti nemzetközi kapcsolatait, ennek az eredményei mindenképpen megmaradnak, "ez lecsapódik a kétoldalú kapcsolatokban", emellett a kampány hozzájárul az egész magyar államapparátusban az intézményi kultúra erősítéséhez, fejlesztéséhez.

A diplomata elmondta, hogy a 10 nem állandó BT-tagsági helyért a világ 188 országa verseng. Ha nem lenne verseny, és a helyeket kivárásos alapon töltenék be, akkor nagyjából 50 évente kerülne sor egy-egy kelet-európai államra. Mindenkiben erős a késztetés, hogy megméresse magát, és hozzájáruljon a nemzetközi döntéshozatalhoz - hangsúlyozta, és utalt arra, hogy a BT azért különleges testület, mert döntései kötelezőek, a nemzetközi jog részévé válnak, ez a világszervezet legnagyobb hatású döntéshozó fóruma.

A nagykövet kiemelte, Magyarországnak azért érdemes megszereznie a BT-tagságot, mert "számunkra is fontos ügyekről voltak, vannak és lesznek döntések, ha ott vagyunk, a döntések részesei vagyunk, ha nem vagyunk ott, azok tárgyai vagyunk". Arra az újságírói kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miért nem vesz részt az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán a fontos BT-tagsági szavazás előtt, Hóvári János azt mondta: azért nem utazik el a kormányfő New Yorkba, mert a köztársasági elnök fogja képviselni Magyarországot, és a két közjogi méltóság nem szokott egyszerre a világszervezet közgyűlésének ülésszakára utazni.

Hóvári János elmondta, hogy a 193 ENSZ-tagállam 30-40 százaléka esetében az ország nagykövete központi utasítást követ, és legalább 50 százalékuk esetében a nagykövet szabadon dönt arról, mely országot preferálja. Hozzátette, érdekes lesz a titkos szavazás eredménye, ugyanis van ország, ahol az otthoni utasítás nem egyezik a nagykövet rokonszenvével.