Az újság szerint a törvényhozást ellenőrző Régiók Pártjának két képviselője terjesztette elő Az állami nyelvpolitika alapjairól című törvényjavaslatot, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvei az állam hivatalos nyelvével (vagyis az ukránéval) azonos státusra emelkednének. A javaslat 18 ilyen kisebbségi nyelv - köztük a magyar - regionális nyelvként történő elismerését indítványozza. A legutolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás adataival összevetve az orosz például 13 közigazgatási egységben válna regionális nyelvvé.

A törvényjavaslat értelmében a kisebbségi és regionális nyelvként javasolt nyelvek az állam hivatalos nyelvéhez hasonlóan az élet minden területén használhatóak lesznek, kivéve a hadsereget. A lap szerint a személyi igazolványban, a diplomákban, katona- és munkakönyvben, házassági anyakönyvi kivonatban az ukrán mellett kérésre az adott nemzetiség nyelvén is feltüntethetik az adatokat. A regionális nyelveket a bírósági eljárásokban, a nyomozásban és a vállalkozói tevékenységben is használhatnák, a törvény elfogadása esetén reformokat vezetnének be az oktatásban.

Az újságnak egy szakértő úgy kommentálta a törvényjavaslatot, hogy az az előterjesztők szándékával ellentétben nem a kelet-ukrajnai területeket stabilizálná, hanem a szeparatizmust erősítené Nyugat-Ukrajnában. A szakértő szerint ezt elősegíti a szomszédos Magyarország és Románia, amely magyar és román útleveleket osztogat a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román kisebbségnek.

A Nyezaviszimaja Gazeta megjegyezte: a Régiók Pártja nem egyszer próbálta már az állami nyelv szintjére emelni az oroszt, teljesítendő választási ígéretét. Bár Viktor Janukovics elnök annak idején elállt ettől, a jelek szerint most a párt parlamenti képviselői vetik fel a kérdést.