A roham előtt a biztonsági szolgálatok vezetői egyeztetést tartottak, és döntésüket az akkori szabályoknak megfelelően felterjesztették a kommunista párt Központi Bizottságának, ahonnan a Szovjetunió főtitkárának továbbították azt - mondta a Die Presse című napilapnak. "Lehetetlen, hogy Gorbacsov nem tudott róla" - jelentette ki.

Júliusban Ausztria és Litvánia között diplomáciai súrlódásokat okozott az, hogy az osztrák hatóságok nem adták át a litván társzerveknek a schwechati repülőtéren őrizetbe vett Golovatovot. Az egykori KGB-tiszt volt a rohamot végrehajtó különleges egység, az Alfa parancsnoka. Litvániában azzal vádolják, hogy felelős az ostromnál áldozatul esett 14 ember haláláért és tavaly nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene.

Mihail Gorbacsov 1991-ben

Bánkuti András

Az interjúban Golovatov azt mondta, a kommandósok fegyverei nem voltak megtöltve, amikor behatoltak az épületbe. A lövéseket a környező épületek tetejéről adták le, s nem az ő emberei - mondta. Tagadta, hogy bárkit megkínzott volna, illetve hogy felelős volna emberek megsebesítéséért vagy haláláért. Az elfogatási parancsot "politikailag motiváltnak" nevezte. Kijelentette: a 2003-ban életbe lépett litván büntető törvénykönyv rendelkezéseit visszamenőleg akarják alkalmazni esetében.

A szovjet egységek 1991. január 13-án hajnalban megostromolták a vilniusi tv-tornyot, amelybe Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 fegyvertelen civil - és baráti tűzben egy szovjet katona - vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek.

Az osztrák hatóságok azzal indokolták Golovatov elengedését, hogy a litván elfogatási parancs nem volt eléggé megalapozott. A litván külügyminisztérium szerint viszont Oroszország gyakorolt nyomást Bécsre. Golovatov ezt vitatta az interjúban.