Ezzel egy időben egy sztrájkfelhívásra hallgatva beszüntette munkáját a közlekedési szektor dolgozóinak a nagy része is, és ennek következtében a légi, a szárazföldi és a tengeri közlekedésben komoly fennakadások keletkeztek országszerte. Rómában a Colosseum felé haladó felvonulók élére Susanna Camusso, a CGIL főtitkára állt, aki úgy vélekedett: "nem ilyen intézkedéscsomagra szolgált rá az ország, a szakadék szélére sodródtunk, felelős kormányra van szükségünk". A menethez csatlakozott Pierluigi Bersani, Itália vezető baloldali erejének, a Demokrata Pártnak a főtitkára, valamint Nichi Vendola,  a Bal és Szabadság és Angelo Bonelli, a Zöld Párt elnöke is.

CGIL laziói szervezetének (Lazio a Rómát körülölelő régió) kamionján "Romboljuk le a válság falát" jelszót plakátolták ki, míg egy kicsit távolabb lévő transzparens azt hirdette, hogy le kell cserélni a megszigorító intézkedéseket, hogy az országnak legyen jövője. Milánóban hasonló jelszavakat tartalmazó transzparensek alatt vonultak fel a tüntetők. A hírek szerint mintegy száz városban tüntettek az "országban, köztük Firenzében 10 ezren, Genovában 15 ezren vonultak az utcára.

Eközben a repülőgépek, a vonatok, az autóbuszok, a metrók és a hajók egyáltalán nem, vagy késve indultak el, mivel -  a CGIL adatai szerint - a közlekedési dolgozók hetven százaléka csatlakozott a sztrájkhoz. A római és a milánói repülőtereken kétszáz, a nápolyi légikikötőben pedig 36 járatot töröltek. A vonatok fele nem indult el. Rómában a sztrájk miatt több idegenforgalmi látványosság  - mint például a Colosseum - zárva tartott. A CGIL aktivistái az egykori arénára egy transzparenst feszítettek ki, amely azt hirdette, hogy a megszigorító intézkedések a gazdagoknak kedveznek, Itáliát viszont fenyegetik. 

A sztrájk hatással volt a kórházak működésére és a postai szolgálatra is, de az oktatásra nem, lévén Olaszországban még nem kezdődött meg az új tanév. A sztrájkot az újabb megszorító intézkedések parlamenti vitájának megkezdéséhez időzítették: az olasz felsőház kedden délután tárgyalja az újabb csomagot, amely 45 milliárd eurós megtakarítást helyez kilátásba a júliusban jóváhagyott közel 80 milliárd eurós kiadáscsökkentésen felül.