Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Palesztin illetékesek és aktivisták az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak címzett levélben jelentették be a kampány kezdetét, amelyben egyúttal sürgették a főtitkárt: "minden lehetséges erőfeszítést tegyen meg annak érdekében, hogy a palesztin emberek jogos követelései megvalósuljanak".
A hazai és nemzetközi, békés megmozdulásokból álló kampánynak a "Palesztina 194" nevet adták kiötlői, mivel a célja az, hogy a majdani palesztin állam - amely az 1967-ben Izrael által megszállt Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai-övezetet foglalná magába - az ENSZ 194. tagállama legyen.
A palesztinok azért fordulnak az ENSZ-hez kérelmükkel, mert szerintük a húsz éve tartó béketárgyalások kudarcot vallottak, míg Izrael úgy véli, hogy a béke csak tárgyalásos úton érhető el. A palesztinok kérelméről a szeptember 21-én kezdődő ENSZ-közgyűlés fog határozni, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök is felszólal. Bár a szavazás nagyrészt jelképes lesz, a palesztinok azt remélik, hogy a nemzetközi támogatás nyomást gyakorol Izraelre, s újrakezdődhetnek az egy évvel ezelőtt abbamaradt tárgyalások.
A palesztin csatlakozást nem csak Izrael ellenzi. Az Egyesült Államok azzal fenyegetőzik, hogy élni fog vétójogával az ENSZ legfontosabb szervében, a Biztonsági Tanácsban, továbbá Csehország, Hollandia, Németország és Olaszország is jelezte, hogy Izraellel ért egyet a kérdésben.
Abbász csütörtökön találkozik a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PSZF) vezetőségével, hogy véglegesítsék az ENSZ-csatlakozást célzó projekt részleteit, amelyről az államfő szeptember 20-án számol be Ban Ki Munnak.
