A szerb elnök szerint Szerbia mindent megtett azért, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Borisz Tadics úgy látja: országának helye van az EU-ban, és ugyanezt hangsúlyozta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is a Szerbia és az EU kapcsolatairól rendezett belgrádi fórumon.
A belgrádi tanácskozáson mondott beszédében a szerb elnök kiemelte: a csatlakozáshoz vezető úton „Szerbia nem vár el semmilyen privilégiumokat és semmilyen könnyítéseket, ugyanakkor nem fogadhatunk el velünk szemben támasztott új feltételeket sem”. "Annak a politikának amely Szerbiát az EU-ba vezeti, nincs alternatívája" - tette hozzá.
Borisz Tadics hangsúlyozta: Szerbia nem az az ország, amely új válságokat gerjeszt, Szerbia nem kívánja a feszültség növekedését, hanem az öröklött, de különösen a Jugoszlávia széthullásából eredő problémák megoldására törekszik.
"Senkinek sem kell győzködnie Szerbiát arról, hogy a koszovói kérdést még az EU-hoz való csatlakozása előtt meg kell oldani" - mondta a szerb elnök.
Szerinte a koszovói kérdés kompromisszumos megoldásának a következő elemeket kell tartalmaznia: garantálni kell az enklávékban élő szerbek biztonságát, szabályozni kell a szerb kultúra szempontjából jelentős műemlékek státusát, s ugyancsak szabályozni kell a Koszovóban élő szerbek és Szerbia Koszovóban levő állami vagyonának státusát. A szerb elnök óva intett azoktól a veszélyektől, amelyek az ottani helyzet erőszakos megváltoztatása nyomán állhatnak elő.
Herman Van Rompuy kiemelte: figyelemmel kísérik Belgrád és Pristina kapcsolatainak alakulását, és ezen kapcsolatok állapota kulcsfontosságú tényező lesz akkor, amikor Szerbia uniós jelöltségéről döntenek. A magas rangú brüsszeli tisztségviselő elismeréssel szólt arról a haladásról, amelyet az utóbbi három évben Szerbia elért, és arra szólította fel a szerb vezetőket, hogy továbbra is ragaszkodjanak az európai célokhoz.
Az értekezleten felszólalt Bozidar Djelics, a szerb kormány alelnöke is, aki kiemelte, hogy az uniós csatlakozás Szerbia stratégiai célja.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Lehetséges forgatókönyvek.
Erről ír a világsajtó.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
