A francia lapok szerkesztőségi írásaikban az arab országokban jelenleg zajló változások fényében elemezték a 2001. szeptember 11-i merényletsorozat következményeit. A konzervatív Le Figaro szerint miközben a terrorveszély a nyugati világ mindennapjainak részévé vált, a jóslatok ellenére a "civilizációk összecsapása" nem történt meg. Az arab tavasz világossá tette, hogy Oszama bin Laden eszméi nem hódítanak a muzulmán fiatalok körében, akik olyan "normális életre" és modernitásra vágynak, amilyenre senki nem számított az arab utcákon. "A szabadság szele, amely egymás után söpri ki a tekintélyelvű rezsimeket, a legjobb válasz az al-Kaida gyilkos őrületeire" - írta a lap.

A baloldali Libération szerint az "arab tavasz elhomályosítja" szeptember 11-et. Az arab forradalmak kitörése óta a világ rájött arra, hogy a muzulmán=iszlamista=terrorista leegyszerűsítés nem működik. "Tuniszban, Kairóban vagy Tripoliban semmi nem stabilizálódott. A terrorista rémálom nem semmisült meg végleg ... de a Nyugat és a muzulmán-arab világ közötti kapcsolatok új alapokra való helyezése lehetségessé vált" - hangsúlyozta a szerkesztőségi írás.

A liberális Le Monde honlapján Zbigniew Brzezinski szerint az Egyesült Államok szempontjából a terrorizmus elleni harc mérlege "nem rossz", hiszen az elmúlt tíz évben nem történt egyetlen terrortámadás sem amerikai földön. "Ugyanakkor túláltalánosítottuk és ideologizáltuk ennek a terrortámadásnak a természetét, amelyet a muzulmán világgal való összecsapássá változtattunk azzal, hogy a dzsihád és az iszlám terrorizmusról egy nagyon általános beszédmódot tettünk magunkévá" - hangsúlyozta az egyik legjelentősebb amerikai külpolitikai szakértő. Véleménye szerint emiatt vált "nagyon nehézzé elszigetelni a terroristákat a muzulmán országokban és megszerezni a muzulmán kormányok támogatását".  

Brzezinski szerint a tíz évvel ezelőtti merényletek után szükséges volt a "katonai visszavágás". A Bush-adminisztráció vele is konzultált, ő pedig támogatta az afganisztáni beavatkozást az al-Kaida vezérkarának hatástalanítására, de az iraki háború, amelyet "hazugsággal magyaráztak el az amerikai népnek", szerinte már nem volt szükséges és "növelte az arab ellenszenvet". 

Brzezinski "nem túl optimista" az arab tavaszt illetően, mert erősen kételkedik abban, hogy valódi demokratikus intézmények jöhetnek létre Líbiában, Egyiptomban vagy később Szíriában, Jemenben vagy Szaúd-Arábiában. Ezenkívül abban sem hisz, hogy a nyugatiaknak valódi beleszólása lehet a folyamatokba, miután a "Nyugatnak nincs nagy hitele a Közel-Keleten". "Az arab országoknak egyedül kell majd boldogulniuk, mindegyiknek külön-külön" - fűzte hozzá. 

Véleménye szerint az "arab tavasz" nem Amerika-barát folyamat, hanem "a korrupt, alkalmatlan és elnyomó rezsimekkel szembeni reakció". Szerinte folyamatában és vezetésben is "sokkal kevésbé demokratikus", mint a közép-európai rendszerváltás volt, amely "a függetlenségért és a demokráciáért folyó megmozdulás" volt valódi vezetőkkel és "alapvetően demokratikus eszményeket valló társadalmi támogatottsággal" - tette hozzá Brzezinski.