A konzervatív The Sunday Telegraph szerint jóllehet Oszama bin Laden már halott, és az általa vezetett al-Kaida terrorhálózat csapásmérő képességei jelentős mértékben gyengültek, a bin Laden által szított fanatizmus "sötét vonzereje" azonban ma is érvényesül. Bizonyos, hogy iszlámista szélsőségesek ebben a pillanatban is 2001 szeptember 11., vagy a Londonban 2005. július 7-én elkövetett öngyilkos merényletek megismétlésének lehetséges módjain gondolkodnak - írta a tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap. Az írás szerint - bár a biztonsági szolgálatoknak sikerült megakadályozniuk több ilyen kísérletet - az "ostobaság csúcsa" lenne az éberség lazítása.

A The Sunday Telegraph szerint ugyanakkor komoly a megalapozottsága a reménynek is. A háború "a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség nyugati értékei és az iszlámista fanatizmus korlátolt, dogmatikus, gyűlölettel telt bigottsága" között zajlik, és vannak arra utaló jelek, hogy "az elnyomatás, az elnyomorítás és a halál iszlámista ideológiája" visszavonulóban van.

A lap szerint az "arab tavasz" eseményei az iszlámistákat is meglepetésként érték, a korrupt és zsarnoki egyiptomi, tunéziai és líbiai rezsimeket megdöntő demonstrációkat - és a szíriai megmozdulásokat - olyanok szervezték, akik szabadságot és demokráciát akarnak. Ha mindez olyan kormányokat teremt, amelyek tiszteletben tartják e célkitűzéseket, akkor a Közel-Kelet végső soron a demokrácia, a jólét és az egyéni szabadság térségévé válhat, az iszlámizmus pedig jelentéktelenségbe szürkülhet. Addig azonban még hosszú az út; a kairói izraeli nagykövetség elleni támadás is jelzi, hogy nem szabad a tolerancia és a civilizáltság azonnali meghonosodását várni a térségben - írta vasárnapi elemzésében a The Sunday Telegraph.

Nagyítás-fotógalériánk a terrortámadás képeivel - kattintson a képre!

AP

A liberális The Independent on Sunday évfordulós helyzetértékelése szerint a 2001. szeptember 11-i merényletek óta elért egyik legnagyobb siker az, hogy - minden ellenkező jóslatra rácáfolva - az elmúlt tíz évben nem érte hasonló támadás az Egyesült Államokat saját területén, és most már nagyon valószínűtlen az ilyen méretű terrorakciók megismétlődése. Tíz évbe telt ugyan, de Amerika immár közel járhat ahhoz, hogy "végleg kiüsse" az al-Kaidát, legalábbis annak eredeti hálózatát, amelyet még Oszama bin Laden irányított - áll a legnagyobb liberális vasárnapi brit lap írásában.

Az elemzés szerint mindazonáltal még e távlatból visszatekintve is nehéz elhinni, hogy fanatikusok egy katonai szakasz felének megfelelő létszámú kis csoportja egy alig félmillió dollárba kerülő - ráadásul a világ egyik legszegényebb, legelmaradottabb zugából irányított - művelettel ekkora pusztítást tudott előidézni a világtörténelem legerőteljesebb országában.

A The Independent on Sunday kiemeli, hogy a támadásoknak csak a közvetlen biztosítási költségei 40 milliárd dollárt tettek ki - ez hozzávetőleg megegyezik a Katrina hurrikán okozta kárral -, a merényletek után kezdődött háborúk végső számlája pedig egyes becslések szerint elérheti a négyezer milliárd dollárt. A számokban kifejezhetetlen ár sem kisebb: a gyanúsítottak kínvallatása, a CIA "fantomtáborainak" hálózata, a guantánamói börtöntábor és az iraki őrizetesek ellen elkövetett visszaélések "sokkoló mértékben" károsították Amerika megítélését.

A The Independent on Sunday szerint ha 9/11 nem történt volna meg, George Busht - aki a merényletsorozat előtt "középszerű" elnöknek ígérkezett - valószínűleg nem választják újra. Bush 2004 novemberében jórészt csak azért maradhatott a Fehér Házban, mert az amerikaiak nem voltak hajlandók főparancsnokot váltani három (az iraki, az afganisztáni és a terror ellen meghirdetett) háború közepette - vélekedik a liberális vasárnapi brit lap.