Berlin azt szeretné elérni, hogy Olaszországban ne ismerjenek el egyéni kártérítési igényeket a második világháború során elkövetett cselekmények miatt, hiszen a jóvátétel – kollektív formában – már korábban megtörtént.

A bíróság a héten hallgatja meg a két oldal képviselőjét, ítélet jóval később várható.

Elsőként Németország képviselője szólalt fel az ügyben, és megismételte azt az álláspontot, hogy a nemzetközi jogon is csorba eshet, ha nemzeti bíróságokon hozott egyéni ítéletek nemzetközi megállapodások fölé helyezhetők.

A németek beadványukban rámutattak: egyre több jogvitával szembesülnek, amelyekben a második világháború idején elkövetett német jogtiprások áldozatai fordulnak az olasz bíróságokhoz. Becslésük szerint körülbelül 80 ilyen ügy lehet, nagyjából 500 panaszossal.

A német kereset benyújtásáról csaknem három évvel ezelőtt született döntés, miután az olasz semmítőszék is jóváhagyott egy ítéletet, amely arra kötelezi Németországot, hogy kárpótlást fizessen a német hadsereg által 1944-ben Arezzóban meggyilkolt 203 polgári személy családjának. A német álláspont szerint azonban az 1961-es jóvátételi megállapodást követően egyéni kártérítési igények benyújtásának már nincs helye.

Berlin képviselője hétfői beszédében azt is hangoztatta, hogy a mostani eljárásnak a nemzetközi jog jövőbeni alakulására is fontos hatása lehet. Úgy vélte, ha az olasz ítéleteket nem minősítik semmisnek, annak súlyos hatása lehet, mert azokra hivatkozva az egész háború utáni jóvátételi rendszer kérdésessé tehető, perek egész sorát indíthatják el.

Az olaszok korábban azzal érveltek, hogy semmilyen nemzetközi megállapodás nem tehet megtorolhatatlanná háborús bűnöket.

A mostani hágai eljárásban Görögország is meghallgatást kért. Athén később szólalhat majd meg, de képviselője már most jelezte, hogy azt szeretnék, ha Németország tiszteletben tartaná az olasz bíróságok ítéleteit.