Bizottság vizsgálná Brazíliában a katonai diktatúra bűneit

Igazságtételi bizottságot akar felállítani a brazil kormány az 1964 és 1985 közötti katonai diktatúra idején elkövetett súlyos visszaélések kivizsgálására.

  • MTI MTI
Bizottság vizsgálná Brazíliában a katonai diktatúra bűneit

Kormányzati tisztségviselők szerint a testület létrehozására vonatkozó javaslat a még mindig befolyásos fegyveres erők és a kongresszus részéről is elégséges támogatást élvez, így a következő hetekben nagy valószínűséggel jogerőre emelkedhet. A dél-afrikai – az apartheid rendszer leleplezésére hivatott – igazságtételi és megbékélési bizottsághoz hasonló testület létrehozásával a dél-amerikai ország egy 26 éves tabut törne meg.

A januárban hivatalba lépett Dilma Rousseff brazil államfő mandátuma első évének kiemelt feladatai közé sorolta egy ilyen tényfeltáró bizottság létrehozását. Az egykori baloldali gerillaharcos Rousseff maga is a sötét múlt áldozata, hiszen az 1970-es években kegyetlenül megkínozták a diktatúra szolgálói. A kormányzó Munkáspárt már egy jó ideje követeli a súlyos visszaélések elkövetőinek felelősségre vonását, Brazília első női államfőjének azonban tekintettel kell lennie a hadseregre is, nehogy úgy tűnjön, a reváns fűti a baloldali politikai elitet.

A brazil vezetők mostani lépése bátortalannak tűnik a szomszédos Argentína és Chile hasonló ügyben tett intézkedésével összehasonlítva. Buenos Aires és Santiago egyaránt bíróság elé citálta és bebörtönözte az ország katonai diktatúrájának vezető képviselőit. Brazíliában a szomszédos államokhoz képest jóval kevesebb, körülbelül 500 ember halt meg vagy tűnt el a több mint 20 éven át tartó katonai diktatúra idején, de eddig még egyetlenegy személyt sem vontak felelősségre az akkori kegyetlenkedésekért.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.