Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma elején elmondta, hogy egyik legfontosabb célkitűzése a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára - idézi szerdai számában a Krónika a minisztérium közleményét.

A dokumentum szerint a felterjesztés alapját a Tánczos Vilmos romániai magyar néprajzkutató által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató a ferences szerzetesrend kérésére, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkárságának támogatásával készített el.

Kelemen Hunor szerint a zarándoklat olyan kulturális hagyomány, amely meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. "A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben félmilliónyian zarándokolnak Csíksomlyóra Erdélyből és szerte a világból" - mondta a miniszter, aki szerint a világörökséghez való tartozás révén a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet kap, és méltó elismerést jelent a székelység több mint 500 éves hagyományának.

MTI / Kollányi Péter

Várhatóan februárig készül el szakemberek bevonásával a hivatalos jelölési dokumentum, ezt követően az UNESCO döntésére akár két évet is várni kell. P. Urbán Erik ferences házfőnökhelyettes, a Csíksomlyói Kegytemplom templomigazgatója szerint Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, így része már az európai vallási életnek, de jelen kell lennie Európa és a világ kulturális-társadalmi életében is, ezért megtiszteltetés a rend számára felterjesztésről szóló döntés. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot.

Csíksomlyón 1352 óta van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyet már korábbi időkben is tömegesen felkeresték a zarándokok. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510-1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra.

Csíksomlyó több évszázadon át helyi jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a XX. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, majd az egész európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.