A dokumentumok a délkelet-ázsiai szigetországban 20 évig hatalmon lévő diktátor uralmának legvéresebb időszakát, az 1972 és 1981 között érvényben lévő statáriumot ölelik fel. Az anyagokat a Loretta Anne Rosales vezetése alatt álló emberi jogi bizottság kapja meg. Elnöke, Loretta Ann Rosales szerint a diktatúra 10 ezer áldozatáról tudnak, de azt feltételezik, hogy többen lehetnek, mivel több, mint 30 ezer embert börtönöztek be.

A katonai törvénykezés tíz évét Marcos arra is felhasználta, hogy megszabaduljon politikai ellenfeleitől. 1983-ban megölette a száműzetésből hazatért Benigno Aquinot, akinek özvegyét, Corazon Aquino 1986-ban, Marcos eltávolítása után elnökké választották. Fia, Benigno Aquino 2010 óta a Fülöp-szigetek elnöke.

"A hadsereg a történelmi sebek begyógyítását kívánja szolgálni ezzel a lépéssel" - olvasható a Fülöp-szigeteki védelmi miniszter és az emberi jogi bizottság elnökének közös nyilatkozatában.

Az Aquino családhoz közel álló Voltaire Gazmin miniszter elismerte, hogy voltak visszaélések a statárium idején, de szeretnék tanulmányozni az iratokat, hogy vannak-e feljegyzések az akkor történtekről. Gazmin a Marcos-diktatúra idején is magas állami tisztséget töltött be.