A BT öt új nem állandó tagjáról október 13-án dönt titkos szavazással a 193 tagú nemzetközi szervezet közgyűlése.

Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja az ENSZ Alapokmányába és a nemzetközi jogba foglalt elveket és célkitűzéseket, így a nemzetek közötti egyenlőséget, a viták békés rendezését és az emberi jogok tiszteletben tartását. "Hiszünk a konfliktuskezelés integrált megközelítésében, s támogatni fogjuk a biztonság és a fejlődés kérdéseinek egységes kezelését, valamint azt, hogy erősödjön az együttműködés a Biztonsági Tanács és az ENSZ többi fő szerve között" – jelentette ki az államfő. 

Schmitt Pál szerint Magyarország a legjobb tudása szerint továbbra is hozzá fog járulni a mai kihívások kezeléséhez olyannyira nélkülözhetetlen ENSZ-rendszer országai közötti globális együttműködés erősítéséhez. A köztársasági elnök támogatásáról biztosította a Herman Van Rompuy, az EU elnöke által az unió és a tagállamok nevében kifejtett állásfoglalást, majd ismertette Magyarország álláspontját három fontos külpolitikai és fejlődésügyi problémával, az "arab tavasszal", a fenntartható fejlődéssel és a nem fertőző betegségek elleni harccal kapcsolatban.

Az államfő emlékeztetett rá, hogy két évtizeddel ezelőtt Közép- és Kelet-Európában – beleértve Magyarországot – mélyreható politikai változások mentek végbe, csakúgy, mint 2011-ben Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Schmitt Pál felhívta a figyelmet, hogy a tekintélyuralmi rendszerek megdöntése csak az első lépés a jobb életkörülmények és a demokratikus társadalom kiépítése felé.

"Ahogy azt a saját tapasztalatunk is mutatta, az átalakulás legnehezebb szakaszai csak most következnek" – mondta a köztársasági elnök. Szerinte az új hatalmi struktúrák létrehozásának, az új alkotmányok kidolgozásának, valamint a szabad és demokratikus választások megtartásának mind belülről kiinduló, s a nemzetközi közösség által támogatott folyamatnak kell lennie. Ezek végrehajtását elősegítendő Magyarország jó barátként és támogató partnerként kész megosztani saját tapasztalatait, s - mint mondta - a magyar kormány civil szervezetekkel együttműködésben már meg is kezdte az átmenetet segítő konkrét programok megvalósítását. Az államfő kiemelte: Magyarország üdvözli, hogy az ENSZ és szervezetei központi és egyre növekvő szerepet játszanak a demokratizálási folyamatban, s készen áll arra, hogy szaktudását rendelkezésre bocsássa.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban Schmitt Pál elmondta, hogy Magyarország az 1992-es Rio de Janeiro-i Föld Csúcs 20. évfordulóján a zöld gazdasági koncepció széles körű elfogadtatásának egyedülálló lehetőségeként tekint a jövőre megrendezendő Rio+20 fórumra. Az elképzelés célja a társadalmi-gazdasági fejlődés fenntarthatóságának megteremtése nemzeti, regionális és globális szinten egyaránt, valamint az, hogy hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez és a szegénység visszaszorításához. Schmitt Pál aláhúzta, hogy a koncepció gyakorlati megvalósításához szükség lenne az ENSZ környezetvédelmi struktúrájának áramvonalasítására és hatékonyságának növelésére. 

Schmitt Pál felhívta a figyelmet a nem fertőző népbetegségek megelőzésének fontosságára. Mint mondta, Magyarország nemzeti rák- és diabéteszellenes programjaival a harc élvonalában áll. E rendszerek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy világszerte működőképes alternatívák alakuljanak ki. Az államfő elmondta, hogy Magyarország már most több országgal együttműködik, és megosztja tapasztalatait a megelőzés, a korai felismerés és a megfelelő költségkímélő kezelés területén, s ezen a téren kész hozzájárulni a nemzetközi erőfeszítésekhez. 

A magyar köztársasági elnök beszédében köszöntötte Dél-Szudánt mint a világszervezet legújabb, 193. tagállamát, amellyel Magyarország pénteken vette fel a diplomáciai kapcsolatokat.