Bronislaw Komorowski lengyel államfő aláírta azt a törvénymódosítást, amely - az ellenzék és a szakértők egy részének véleménye szerint - túlságosan korlátozza az állampolgárok hozzáférését a közérdekű információkhoz. 

Háromtucatnyi nem kormányzati szervezet arra kérte az elnököt, hogy vétózza meg a törvényjavaslatot, vagy küldje alkotmánybírósági kontrollra még az aláírás előtt. A szigorítás ellen az államfőhöz intézett nyílt levélben Lech Walesa volt lengyel elnök és az egykori ellenzék több ismert tagja is tiltakozott. Komorowski azonban már korábban jelezte, hogy aláírja a törvényt, és utána utólagos alkotmánybírósági kontrollt fog kérni, mert magával a jogszabállyal egyetért, de annak elfogadása körül szerinte nem volt minden rendben. 

Adam Bodnar, a módosítás ellen szintén tiltakozó Helsinki Emberi Jogi Alapítvány vezetőségi tagja szerint az utólagos normakontroll folyamata két-három évig is elhúzódhat, és ez idő alatt az állampolgároknak a korlátozás miatt nem lesz lehetőségük a hatalom sikeres ellenőrzésére - írta a PAP. A módosítást a szejm az október 9-i választások előtti utolsó ülésén, szeptember 16-án, az ellenzék szerint sebtében, "lopva" szavazta meg. Lehetővé teszi a közérdekű információk kiadásának megtagadását az állampolgároktól "az állam fontos gazdasági érdekének védelmére való tekintettel" két körülírt esetben: ha ez gyengítené Lengyelország álláspontját a nemzetközi tárgyalásokon, illetve veszélyeztetné az állam vagyoni érdekeit a bíróságokon folyó perekben. 

Marek Rocki, a kormányzó Polgári Platform szenátora, a törvénymódosítás kezdeményezője szerint a korlátozás csak időleges, a szerződés megkötéséig vagy a bírósági ítélet meghozataláig tart. 

A Helsinki Alapítvány álláspontja szerint a választások után nemcsak a módosítás visszavonásáról kell meggyőzni az új parlament képviselőit, hanem arra is rá kell venni őket, hogy az egész jogrendszert vizsgálják át abból a szempontból, hogy mennyire korlátozza az állampolgárok hozzáférését a közérdekű információkhoz.   

A Gazeta Wyborcza című lap még a törvénymódosítás elfogadása előtt felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a jogszabály életbe lép, a lengyelek nem tudhatják meg például azt, hogy milyen álláspontot szándékozik képviselni a kormány az európai uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon, a nemzetközi szerződések ügyében, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, a Luxemburgi Bíróságon vagy akár a lengyel alkotmánybíróságon.