A köztulajdonról szóló törvény tervezetére a jelen lévő 155 képviselő közül 133-an szavaztak, mégpedig a kormánypárti többség és a Liberális Demokrata Párt (LDP) képviselői. Nem támogatták a tervezetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői. A képviselőház megszavazta a restitúciós törvényt is: a 154 képviselő közül 117-en voksoltak rá, a VMSZ és a Szerb Demokrata Párt képviselői ellene voltak.

A két törvény elfogadásával a Brüsszel részéről támasztott feltételek közül újabbak teljesültek, s Belgrád bízik abban, hogy ezek után még több esély van a csatlakozási tárgyalások dátumának mielőbbi kitűzésére. A köztulajdonról szóló törvény a közvagyon három tulajdonosi szintjét határozza meg: az államot, a tartományt, valamint a helyi közigazgatást. A törvény egyebek között leírja, hogy mi értendő az országban természeti kincseken és közjavakon, s kimondja, hogy ezeket nem lehet elidegeníteni, viszont használatba, vagy bérbe lehet adni őket.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselői, jóllehet a VMSZ tagja a kormánypárti koalíciónak, nem támogatták a tervezet elfogadását, mert a szerb kormány nem adott helyt módosító indítványaiknak. Ezekben egyebek között sürgették a vajdasági vasúti infrastruktúra egy részének, valamint a Vajdaság felszíni csatornahálózatának a visszajuttatását  tartományi jogkörbe. A kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról szóló törvény a restitúció gerincét hivatott képezni, és kimondja: ahol csak mód van rá, a természetbeni visszajuttatás jön szóba. Azokban az esetekben, ahol ez lehetetlen, a volt tulajdonosokat pénzben, vagy kötvényekkel kell kárpótolni. A kötvényeket euróban fogják kibocsátani 2015-től kezdődően, lejáratuk pedig 15 év. 

A törvény szabályozza a kisajátított vagyon visszaadásának, vagy a vagyonért járó kárpótlás törvényi feltételeit, módját és eljárási rendjét. Csak azok a vagyonok adhatóak vissza, illetve azokért jár kárpótlás, amelyeket Szerbia területén 1945. március 9. után vettek el tulajdonosaiktól. A törvény hatálya kiterjed azokra is, akik vagyonukat Szerbia mai területén a holokauszt következtében veszítették el. A holokauszt azon áldozataival, akiktől elvették vagyonukat, de nincsenek élő és törvényes örökösök, külön törvény foglalkozik majd.

A kisajátított vagyon visszajuttatására és kárpótlásra nem tarthatnak igényt többek között azoknak a megszálló erőknek a tagjai, akik a második világháború idején Szerbia területén tevékenykedtek. A restitúcióból ezen személyek utódait is kizárja a most elfogadott törvény. Ez alól csak a rehabilitált személyek képeznek kivételt.

A VMSZ parlamenti képviselői erre a törvényjavaslatra sem voksoltak, mert a kormány visszavonta a VMSZ módosító indítványát, amely a restitúcióból "csak a megszálló erők idegen állampolgárságú tagjait" zárta volna ki. A VMSZ ezzel kapcsolatosan kiadott közleménye egyebek között megállapítja: "A kollektív bűnösség elvének törvényerőre emelése a civilizációs alapértékek semmibevételét jelenti".