Ha Belgrád "őszintén törekszik az uniós tagságra", nem léphet hatályba a szerb parlament által hétfőn elfogadott jogszabály - mondta a szerb kárpótlási törvényről nyilatkozva Lomnici Zoltán. Az ügyben Borisz Tadics szerb államfőnek is rendkívül nagy a felelőssége, mert eldöntheti, aláírja-e a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - fűzte hozzá.

A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke szerint az uniós szabályozás és a nemzeti alkotmányok is elvetik a kollektív bűnösség elvét, így a szerb jogszabály "az uniós polgároknak" elfogadhatatlan. Fontosnak nevezte, hogy a magyar állam fellépése mellett az emberi jogokat védő civil szervezetek is véleményt formáljanak a kérdésről. Kitért arra, néhány hónappal ezelőtt Szabadkán találkozott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, és megállapították, a kollektív bűnösség elvét felül kell vizsgálni, és "nemcsak az újvidéki vérengzés, hanem a délvidéki magyarirtás történelmi tényeit is számba kell venni", és ezekkel reálisan kell szembenézni.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a szerb kárpótlási törvény eltávolítja az országot az EU-tól. Olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette" - hangsúlyozta, emlékeztetve, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - emelte ki.

"A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe", ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek - mutatott rá. Közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, akit tájékoztatott a magyar kormány álláspontjáról az ügyben.