"A párt legfőbb törekvése az első időkben az lesz, hogy javítsa a romák és a többségi lakosság viszonyát, illetve tompítsa, és ha lehet megakadályozza a konfliktusokat" – jelentette ki Ruzicka, aki a roma holokauszt áldozatainak kárpótlására alakult bizottság elnöke.

"Roma párt megalakítását már hosszabb ideje mérlegeljük. Az észak-csehországi események a folyamatot felgyorsították. Úgy látjuk, hogy problémáinkat magunknak kell megoldanunk" – mondta az aktivista.

Az ADAJ.CZ elsősorban azokban a régiókban kíván tevékenykedni, ahol sok roma él, tehát az észak-csehországi, a morva-sziléziai, az olmützi és a libereci régióban. "Ha valahol konfliktus alakulna ki a romák és a többségi lakosság között, természetesen azonnal közbelépnénk" – fejtette ki Ruzicka.

Hozzátette: "Már kiszemeltünk néhány roma személyiséget, akik élvezik a romák jelentős részének bizalmát. Neveket most nem érdemes mondani. Tudjuk, hogy sok konfliktussal járó, nagyon felelős és sziszifuszi munkára vállalkozunk" – nyilatkozta Ruzicka.

Csehországban a 2001-es népszámláláskor alig 11 ezer ember vallotta magát roma nemzetiségűnek, nem hivatalos kimutatások szerint azonban a csehországi romák száma meghaladja a 250 ezret. Sok helyen majdnem százszázalékos a roma munkanélküliség, és a családok egyetlen hivatalos jövedelmét a szociális támogatások jelentik. Egy felmérés kimutatta, hogy a romák körülbelül 40 százaléka a cseh városok mellett kialakult roma telepeken, gettókban él.

Szociológusok, politológusok és ismert roma aktivisták körében is megoszlanak a vélemények arról, hogy sikeres lehet-e a pártalapítás, illetve a roma párt tevékenysége. A kilencvenes évek első felében már működött egy roma párt – Roma Polgári Kezdeményezés –, de mérsékelt sikerrel. Létrejöttek más roma pártok is, ám kérészéletűek voltak.