Mint felidézte, 2009-ig az ázsiai és csendes-óceáni térségben több magyar missziót is bezártak, így Laoszban, Kambodzsában, a Fülöp-szigeteken és Malajziában. Hasonló európai államokhoz képest Magyarország jelenléte még mindig számottevő a régióban, a legjelentősebb helyeken "ott vagyunk", de erőteljesebb is lehetne a magyar jelenlét - fogalmazott. Hozzátette: a gazdasági válság a legtöbb ország költségvetésére kedvezőtlenül hatott ugyan, de a britek például főkonzulátusokat nyitnak a térségben.

Mint mondta, a gazdasági válsággal Ázsia jobb helyzetbe került, ennek egyik oka a nyugati országokénál nagyobb stabilitást és növekedést biztosító pénzügyi rendszere. A változásokat ismertetve kifejtette, hogy Kínára immár globális hatalomként tekintenek, India ugyancsak globális ambíciókat dédelget, és Indonézia - amely a legnagyobb lélekszámú muzulmán ország - szintén egyre jelentősebbé válik.

Matura Tamás, az MKI tudományos segédmunkatársa előadásában elmondta, hogy a kelet-ázsiai országok szorosan együttműködnek gazdasági szempontból, de a szomszédos államok között gyakori a feszültség. Kínáról szólva kijelentette, hogy az elmúlt 20-30 évben óriási ütemben fejlődött, jelenleg a hatalomátadás küszöbén áll, de még nem tudni, kik lesznek az ország új vezetői. Tajvan gazdasága is "elképesztő mértékben" fejlődött, és jövőre ott is választások lesznek - mutatott rá, megjegyezve: a küzdelem egy a Kínával fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzése és egy azok "jegelése" mellett állást foglaló párt között dől el.

Japánnal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a gyakori kormányváltások nem tesznek jót a gazdaságnak, de nem valószínű, hogy rövid távon stabilizálódna a belpolitikai helyzet. Dél-Korea gazdasági teljesítménye "impozáns", és az előrejelzések további növekedést jósolnak - tette hozzá. Mint mondta, a régió országai kölcsönösen függnek egymástól, de Japán és Dél-Korea helyzetét nehezíti, hogy jóval kiszolgáltatottabbak Kínának, mint Kína nekik.