„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Október 11-én egy kijevi bíróság hivatali hatalommal való visszaélés vádjával hétévi börtönre ítélte az ukrán ellenzéki vezetőt, aki a vád szerint kormányfőként a 2009-es orosz-ukrán gázszállítási szerződések megkötésekor 189 millió dolláros kárt okozott az ukrán államnak.
Az ítéletet sokan bírálták. Két nappal később azonban az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyomozati főosztályának vezetője, Ivan Derevjanko bejelentette, hogy újabb eljárás folyik Timosenko ellen azzal a váddal, hogy a 90-es években az általa vezetett Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű energiaipari cégnek az orosz védelmi tárcával szembeni adósságát az ukrán költségvetésre terhelte.
Két másik bűnügyi eljárást, amelyek a kiotói kvótaeladásokból származott bevételek nem rendeltetésszerű felhasználásának vádjával, illetve egy mentőautó-beszerzési ügyben indítottak, felfüggesztettek a "gázügy" végleges lezárásáig. Az eljárást a bíróság döntésének megfelelően folytathatják – közölte Jurij Bojcsenko, a főügyészség szóvivője.
A "gázügyben" most folyik a fellebbviteli eljárás. A védelem október 26-ig nyújtja be a fellebbezést a kijevi Percserszki kerületi bíróság ítélete ellen a fellebbviteli bíróságon.
A főügyészség szerint a kiotói kvótaeladásokból származó bevételekből 280 millió eurót használtak fel nem rendeltetésszerűen, a mentőautóügyben a vád szerint különleges egészségügyi szállítójárműként kormánygaranciával Opel Combo típusú gépkocsikat vásároltak és szállítottak Ukrajnába, amivel 67 millió hrivnyával, azaz több mint 8 millió dollárral károsították meg az államot. A főügyészség a két ügyet egy eljárásban egyesítette.
