Az elmúlt két és fél évben Szerbiában több mint 350 millió értékű jogtalanul szerzett vagyont koboztak el.
Az elkobzott vagyon szociális célú felhasználásáról rendezett belgrádi értekezlet résztvevői hangsúlyozták, hogy az eredmények várakozáson felüliek, az illetékes állami szervek "határozottan és következetesen" lépnek fel a szervezett bűnözőkkel szemben.
Miljko Radiszavljevics, a szervezett bűnözés elleni küzdelmet irányító ügyész úgy véli: a meglévő törvényt úgy kellene módosítani, hogy a bűnözők elleni harcot abból a pénzből fedezzék, ami a jogtalanul szerzett vagyon elkobzásából befolyik. Radiszavljevics, azt is szorgalmazta, hogy az elvett vagyon értékének egy részét a nem kormányzati szektorba kellene irányítani, mert így a társadalom, például a helyi közösségek is éreznék a bűnözés visszaszorításának jótékony hatását.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
