Anders Behring Breivik rendőrségi kihallgatásáról kiszivárgott információkra hivatkozva a VG című norvég újság azt írta: a merénylő eredeti terve az volt, hogy megöli Gro Harlem Brundtland korábbi kormányfőt, Jonas Gahr Store külügyminisztert vagy Eskil Pedersent, a Munkáspárt ifjúsági szervezetének elnökét.

Hármójuk közül azonban csak Pedersen volt jelen, amikor Breivik július 22-én megérkezett a párt ifjúsági táborába, miután pokolgépet hozott működésbe Oslo belvárosában, megölve nyolc embert. Az Utoya szigeten lévő táborban a szélsőjobboldali merénylő 69 emberrel végzett; Pedersen túlélte a mészárlást. Az újság beszámolója eltökélt gyilkosnak festi le Breiviket, aki percnyi pontossággal tervezte meg akcióját. A szigeti vérengzésre még inkább eltökélte magát azután, hogy látta: az oslói robbantás következtében - számításai ellenére - nem omlott össze a kiszemelt kormányzati épület.

A merénylő eredeti terve az volt, hogy túszul ejti a Munkáspárt egyik vezetőjét Utoyán, majd felolvassa annak halálos ítéletét, mielőtt végrehajtja az illető kivégzését. Külön beszédet írt erre az alkalomra, s abból kihallgatása során idézett a nyomozóknak. Gahr Store egy nappal korábban járt a szigeten, míg Brundtland néhány órával Breivik érkezése előtt hagyta el Utoyát. Breivik azért gyűlöli a Munkáspárt politikusait, mert árulóknak tartja őket.

A norvég rendőrség szerencsétlen körülmények nevezte a kihallgatás bizalmas részleteinek kiszivárgását. Mint közölték, Breivik kihallgatásának részleteit a rendőrségnek, védőügyvédeknek, valamint az áldozatok családjait képviselő ügyvédeknek adták ki.