Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett, Az első európai szemeszter: európai és magyarországi tanulságok című konferencián a közgazdász azt is elmondta: még nem született döntés arról, hogy milyen eszközt vehet igénybe Magyarország, időben tájékoztatnak majd a fejleményekről.

Ivascsenko az eseményen a növekedési kilátásokkal kapcsolatosan kijelentette: a térségbeli országokról készült elemzések azt mutatják, hogy a növekedés szempontjából kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás és kiszámíthatóság. A közgazdász szerint a pozitív európai gazdasági példák, így Hollandia vagy Svédország esetében a munkaerőpiac átalakítása, a munkaerő-piaci részvétel növelése rendre jelentős tényező volt a gazdaság fellendítésében. A növekedést segítő egyéb tényezők között említette azt a képességet, hogy a gazdaság produktívabb szektoraiba áramlanak az erőforrások.

A bankrendszer szerepével kapcsolatosan kiemelte: meg kell teremteni a megfelelő üzleti környezetet, amelyben a bankok szélesebb körben folytatnak üzleti hitelezési tevékenységet. Ez elsősorban az olyan országokban jelentős, ahol nagyobb a kis- és középvállalkozások aránya, mivel ezek jobban támaszkodnak a banki hitelezési formákra – mondta az IMF magyarországi képviselője. Kérdésre válaszolva azt mondta, Magyarországon nincs hiány kiváló szakemberekben, megvan az arra vonatkozó tudás, hogy mit kell tenni. "Az ördög azonban a részletekben rejlik, hogyan is kell végrehajtani a terveket és ebben mások tapasztalatai sokat segíthetnek" – tette hozzá.

AP

A nemzetközi pénzügyi szervezet képviselője ugyan nem támadta közvetlenül a magyar kormány politikáját, de a bevált receptek ajánlásával éppen az ellenkezőjét javasolta annak, mint amiről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélni szokott - írta az Index a konferencián elhangzottakkal kapcsolatban. Matolcsy ugyanis egy még soha nem látott, nem tankönyvek alapján összeállított gazdaságpolitikára esküszik. Ehhez képest Irina Ivascsenko óva intette a magyar döntéshozókat a kiszámíthatatlan, szokatlan lépésektől - tette hozzá a híroldal.

Ivascsenko véleménye azért különösen érdekes most, mert a magyar kormány a múlt héten váratlanul bejelentette, hogy korábbi terveivel szemben az IMF-hez fordul, és hitelt kér a szervezettől. Azóta megy a találgatás a magyar és a nemzetközi sajtóban, hogy a hitelkeretért cserébe mit kér, milyen intézkedéseket követel meg Magyarországtól az IMF. Erre Ivascsenko az Index szerint nem adott választ, még azt sem akarta megmondani, hogy milyen típusú hitelre számíthat Magyarország. A beszámoló szerint az ugyanakkor rövid előadásából nyilvánvalóvá vált, hogy az IMF ellenzi a szokatlan kormányzati húzásokat.

Palotai Dániel, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője az eseményen elmondta, hogy a jövő évi költségvetés növekedési érzékenysége 0,4 százalék, azaz 1 százalékponttal alacsonyabb növekedési ütem 0,4 százalékponttal növeli a költségvetési hiányt. E tekintetben a költségvetésben szereplő, a GDP 1 százalékára rúgó tartalék kényelmesen biztosítja a 2,5 százalékos hiánycél teljesítését.

A szakember expozéjában biztatónak nevezte Magyarország makrogazdasági egyensúlyi helyzetét. Mint mondta, az Európai Bizottság pontrendszerében - amelyről december közepén ad ki jelentést a brüsszeli szervezet - csupán két területen teljesít alul a magyar gazdaság: az államadósság és a külső beruházási pozíció tekintetében.