A brüsszeli politikus kifejtette: az euróövezeti válság megoldásához nagyobb koordináció kell annak érdekében, hogy a tagállamok fegyelmezett költségvetési politikát folytassanak, de "az ilyen intézkedések sohasem lesznek népszerűek". Rámutatott: elmúlt Európa korábbi dicsősége, amikor az integráció a politikai elit projektje volt, és amikor az emberek bíztak benne, mivel számos előnyét élvezték. Az Európai Unió jövője most abba az irányba mutat, hogy megváltozik Brüsszel koordinációs szerepének és a tagállamok költségvetési szuverenitásának aránya, de a brüsszeli intézményrendszerbe vetett bizalom csökkenése kockázatokat rejt magában - tette hozzá.

A biztos szerint a 2014-20 közötti időszakra vonatkozó költségvetési keretről szóló vitákban be kell látni, hogy elmúlt a bőkezűség ideje. Emlékeztetett: Magyarország és Lengyelország is prosperitás idején csatlakozott az Európai Unióhoz, és az akkori költségvetési terveket is ehhez igazították. Most a terveket a borongósabb és kevésbé optimista gazdasági jövőképhez kell igazítani - fogalmazott a lengyel származású biztos.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország arányaiban kevesebb kohéziós forráshoz juthat a 2014-20-as időszakra vonatkozó tervek szerint, Lewandowski leszögezte: Magyarország nem csak kohéziós támogatásban részesül. Az átfogóbb számok alapján, a GDP-arányában számított teljes transzfer tekintetében Magyarország az egyik leginkább támogatott ország - mondta a biztos.

Magyarország 3 milliárd euróval több forráshoz jutott, mint amennyi megilletné

A kohéziós támogatás csökkenéséről elmondta: a 2007-14-es tervek túl optimista makrogazdasági pálya szerint lettek kidolgozva, s így Magyarország 3 milliárd euróval több forráshoz jutott, mint amennyi megilletné. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kohéziós támogatások, a lakosság arányában mért intenzitása csak Szlovákiában volt magasabb, mint Magyarországon. A Magyarországnál gazdaságilag fejletlenebb országok, mint Litvánia, Lettország, Románia vagy Bulgária e tekintetben kevesebb kohéziós finanszírozásban részesültek, így aligha lehet diszkriminációról beszélni. "Összességében a Magyarországnak szánt európai transzfer rendben van" - húzta alá.

Arra a kérdésre, hogy a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás elhúzódása esetén befagyaszthatja-e Brüsszel a magyarországi kohéziós kifizetéseket, a biztos hangsúlyozta: ez egy olyan lehetőség, amely valamennyi uniós tagállam esetében rendelkezésre áll, bár alkalmazására korábban nem volt példa. Elmondta: Magyarországnak is az az érdeke, hogy 3 százalék alá csökkentse költségvetési hiányát.

Magyarország ellen 2004 óta van érvényben túlzottdeficit-eljárás. Jóllehet az Európai Bizottság 2012-re 2,8 százalékos magyarországi költségvetési hiányt jósol, előrejelzései szerint ez a szám - további kormányzati intézkedések hiányában - 2013-ra 3,7 százalékra nőhet. Az európai költségvetésnek a válságkezelésben betöltött szerepével kapcsolatosan kiemelte, hogy a kohéziós eszközök egyfajta válságellenes finanszírozásként működnek. Lengyelország példája mutatja, hogy az ilyen források hatékony felhasználása hozzájárulhat ahhoz, hogy ellenállóbbá váljanak az országok a válság hatásainak - tette hozzá.

Miként lehet együtt tartani az Európai Unió 27 tagállamát?

Lewandowski szerint egyes esetekben helyénvaló lépés még ennél is több segítséget adni. Kifejtette: Görögországban gondot jelent a projektek sajátrészének előteremtése, holott nagyon nagy szükségük van a beruházásokra. Ezért kell növelni a görög beruházások európai finanszírozási részarányát 85 százalékról 90 százalékra - tette hozzá.

Az esetleges, az Európai Unió alapszerződését érintő változásokkal kapcsolatosan a biztos elmondta: jó volna, ha olyan forrásokhoz jutna Brüsszel, amelyek függetlenek a tagállami befizetésektől. E tekintetben az egyik terv, a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó már javaslat formájában is megjelent - emlékeztetett a politikus. Hangsúlyozta: ez az adónem kevésbé káros a reálgazdaságra, mint például a személyi jövedelemadó, és hozzájárulhat a tagállamok költségvetési konszolidációs törekvéseinek sikerességéhez.

Lewandowski központi kérdésnek nevezte, hogy miként lehet együtt tartani az Európai Unió 27 tagállamát, amikor sürgős megoldások kellenek az euróövezeti válságra. Megfogalmazása szerint az euróövezet "az új valóság felé menekül", miközben hátul hagyja Európa többi részét. A legjobb megoldások azok, amelyek az Európai Unió alapszerződésének szükségesnek ítélt módosítását tartalmazzák, de ezeknek az EU valamennyi tagállamára ki kell terjedniük, és pontosan kell előírniuk a módszertant - tette hozzá.