Vitalij Csurkin pénteken tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy Moszkva szerint nem hatékonyak a "fenyegetések és az Irán elleni esetleges katonai akció lebegtetése". Felszólította a nemzetek közösségét, hogy hagyjon fel a feszültség szításával, és igyekezzen előmozdítani a párbeszédet. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2006 decemberében fogadta el az első szankciós határozatot Irán ellen, és azóta többször is szigorította a büntetőintézkedéseket annak reményében, hogy rákényszeríti a teheráni vezetést az urándúsítás felfüggesztésére és a tárgyalások megkezdésére. Irán azonban nem hajlandó lemondani az atomfegyverek készítéséhez is szükséges dúsított urán előállításáról. 

Az orosz diplomata hangsúlyozta: a négy szankciós határozat elfogadásakor Oroszország álláspontja az volt, hogy az intézkedéseknek célzottaknak kell lenniük, kizárólag az iráni nukleáris és rakéta program ellen irányulhatnak. "Bizonyos esetekben az elfogadott intézkedések súrolták a kijelölt határokat" - mondta.

Csurkin erősen bírálta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség november 8-án nyilvánosságra hozott jelentését, amelyben most először az ENSZ szakosított szervezete nyíltan katonai jelleget tulajdonított az iráni kormányzat nukleáris fejlesztési programjának. Szerinte a jelentés inkább PR-gyakorlat volt, mintsem komoly munka, és nagyon kevés új információt tartalmazott. Moszkvát "meglehetősen felzaklatta", hogy a NAÜ-jelentés miatt kudarcba fulladtak erőfeszítései az Irán és a hathatalmi csoport közötti tárgyalások felújítására - mondta az orosz nagykövet, aki szerint a helyzet "nagyon összetett", de Moszkva bízik abban, hogy a tárgyalások fonalát újra felveszik.