A szerb parlament elfogadta hétfő délelőtt a rehabilitációs törvényt, amely orvosolja a korábban elfogadott kárpótlási törvény azon hibáját, hogy kollektív bűnösség elvét vette alapul, ami lényegében a magyarokat is érintette.

Noha várhatóan a legutóbbi koszovói-szerb határincidensek miatt a külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján nem szavazza meg mind a 27 tagállam Szerbia számára az uniós tagjelölti státusz megadását, a magyar diplomácia mostantól feltétel nélkül támogatja a tárgyalások megkezdését. Martonyi János külügyminiszter hétfő délelőtti brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hazánk eddig is a bővítést támogatta, Szerbia feltétel nélküli támogatását azonban a kárpótlásról szóló rehabilitációs törvény elfogadásához közötte.

Magyarország számára elfogadhatatlan volt, hogy a szerb parlament módosító javaslatai alapján kollektív bűnösség kimondására lett volna mód. Ez Martonyi szerint nem csak a szerbiai magyarok, de az többi szerbiai kisebbség számára is elfogadhatatlan megkülönböztetésre adott volna okot. Ez pedig lehetetlenné tette volna, hogy a magyar kormány támogassa a balkáni állam uniós törekvéseit.

A magyar külügyminiszter a tagjelölti státusz megszavazásának esélyei kapcsán elismerte, hogy az észak-koszovói helyzet aggodalomra adhat okot. Ennek ellenére a magyar kormány támogatná annak megadását, amely a balkáni bővítési folyamat egészére nézve is kiemelt jelentőségű. Martonyi végül hozzátette, a szerb-magyar viszony szempontjából mindenképp pozitív a mai belgrádi szavazás eredménye.

Ami a hétfői külügyminiszteri ülés végkimenetelét illeti, Németország előre jelezte, a koszovói konfliktusok miatt most nem tudja támogatni a tagjelöltség megadását. Sajtóértesülések szerint hasonló állásponton van Ausztria, Nagy-Britannia és Hollandia is.

Folk György/Brüsszel