Pénteken kerül az ausztrál legfelsőbb bíróság elé Charles Zentai ügye, akit egy zsidó fiatalember ellen Magyarországon elkövetett gyilkossággal gyanúsítanak.
MTI
A 90 éves Zentai a második világháború alatt a náci rezsimmel szövetségben álló magyar hadseregben szolgált. A náci háborús bűnösöket vadászó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 novemberében halálra kínzott egy 18 éves zsidó fiút, amiért nem viselte a megkülönböztető jelzést, a sárga csillagot, majd holttestét a Dunába dobta. Charles Zentai felkerült a jeruzsálemi szervezetnek a "tíz legkeresettebb náci bűnözőt" felsorakoztató listájára.
Budapest 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perthben élő férfi kiadatását. Az ausztráliai szövetségi rendőrség még 2005-ben őrizetbe vette Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást.
Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta Zentai kiadatását, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva, hogy a "háborús bűn" vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Brendan O'Connor ausztrál belügyminiszter nem adhatja át Zentait a magyar hatóságoknak. Az ausztrál kormány fellebbezett az ítélet ellen.
A legfelsőbb bíróságnak most arról kell határoznia, hogy az Ausztrália és Magyarország között érvényben lévő kiadatási egyezmény csak abban az esetben alkalmazható-e, ha a Zentai terhére rótt gyilkosság az elkövetés idején is bűncselekménynek minősült.
Charles Zentai, aki jelenleg feltételesen szabadlábon van, az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
