Az országszerte tartott megmozdulásokra a FARC honlapján azzal az ígérettel válaszolt, hogy elengedi túszait - állításuk szerint "feltétel nélkül szabadulhatnak a hadifoglyok" -, de azt nem részletezte, hogy kit és mikor. 

Megmozdulások voltak Bogotában, Caliban, Medellinben, Cartagenában és több más városban, a tüntetők "Szabadságot!", "Soha többé FARC-ot!" kiáltásokkal vonultak fel. A tüntetők a kolumbiai hatóságoktól pedig a kockázatos túszmentő akciók beszüntetését kérték, mert azok súlyosan veszélyeztetik a fogva tartottak életét. 

A megmozdulásokat a kormányt támogató civil szervezetek szervezték, s a tüntetéseket Juan Manuel Santos kolumbiai elnök is üdvözölte, azt hangoztatva, hogy "békés országban akarunk élni, olyan országban, amely mentes az emberrablásoktól és az erőszaktól". 

Az 1964-ben alapított, közel nyolcezer fegyverest számláló  FARC jelenleg 11 katonát és rendőrt tart túszként fogva - továbbá ismeretlen számú civilt - , abban reménykedve, hogy értük cserébe elérheti több száz bebörtönzött gerilla szabadulását. November 26-án a gerillák - miután támadás érte táborukat - kivégeztek három rendőrt és egy katonát, akik már több mint tíz éve voltak a FARC fogságában. Ekkor halt meg a legrégebben fogva tartott túsz is, José Libio Martínez, a hadsereg főtörzsőrmestere, akit 1997. december 21-én hurcoltak el a gerillák. A kormányerők rajtaütésében a többi túsz sértetlenül kiszabadult. 

Legutóbb, 2008 februárjában tartottak hasonló megmozdulást a FARC ellen, akkor jóval többen, legalább egymilliónyian vonultak az utcákra Kolumbiában, követelve a gerilláktól a túszok elengedését.