"Nekem az az elméletem, hogy egy kisebb fajta sokkra lenne szükség. Ha egyszer előidézünk egy önbeteljesítő pánikot, akkor valaminek nagyot kell szólnia, mondjuk, el kell dördülnie egy ágyúlövésnek, vagyis egy kisebb sokk kell ahhoz, hogy megálljunk. A mi esetünkben ez csak úgy megy, ha egy sor nagyon fontos politikai döntés megszületik" - mondta a csütörtökön kezdődött EU-csúcs előtt egy nappal készült interjújában Martonyi János külügyminiszter.
Az EU alapszerződésének esetleges módosításával kapcsolatban - amelyet Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel sürgetett - Martonyi a csúcs előtt azt mondta, alapvetően két lehetőség állt az EU-vezetők előtt.
Martonyi János
Bánkuti András
"Van a Lisszaboni Szerződésnek egy 12. számú jegyzőkönyve, amely a túlzottdeficit-eljárásról szól. Ezt vagy ki kell egészíteni, vagy egész egyszerűen ki kell cserélni egy másikkal. Ez a szó legszorosabb, technikai értelmében véve szerződésmódosítás, de mivel van egy speciális átlépési lehetőség, amit az EU-zsargonban passerelle-nek neveznek, meg lehet csinálni úgy, hogy a tagállamoknak nem kell ratifikálniuk. Ezzel szemben kell hozzá egyhangúság, ami nyilvánvaló. Tehát a 27 tagállam egyetértése esetén az Európai Tanács tud egy olyan határozatot hozni, amely a 12. számú jegyzőkönyv helyébe egy másikat tesz mindazokkal a pénzügyi és jogi szigorításokkal, amelyek kívánatosak" - mondta Martonyi.
Az, hogy ez mennyiben egyeztethető össze a szerződés jelenlegi szövegével, Martonyi szerint nagyon nehéz kérdés. "De: csütörtökön éjjel vagy pénteken meg lehetne hozni a politikai döntést arról, hogy ezt a tagállamok meg fogják tenni, és már az Európai Tanács következő ülésén, tehát márciusban el is lehetne fogadni az új jegyzőkönyvet. Ha az erre vonatkozó politikai döntést most közzéteszik, akkor szerintem ennek a lélektani hatása igen jelentős lesz" - vélte a csúcs előtt a külügyiniszter.
Szerinte a másik lehetőség az lett volna, hogy "módosítjuk magának a szerződésnek a szövegét. Körvonalazódtak azok az elképzelések, hogy mely cikkeket kellene megváltoztatni. Például az Európai Unió működéséről szóló szerződés 125. cikke azért lenne fontos, mert az jelenleg megtiltja, hogy az eurózóna országai egymást megsegítsék. Ez már szerződésmódosítás, kell hozzá az egyhangúság és 27 tagállam ratifikációja. De ezt is el lehet dönteni akár csütörtök éjjel is, azzal, hogy majd megcsináljuk, persze ez egy kicsit tovább tart" - tette hozzá. "Ezért volna jobb az előző megoldás, mert az azonnali, a piacoknak fel lehet mutatni, hogy mindenki elfogadta, még a britek is, hiszen a jelenlegi tervek szerint ez a szigorúbb rendszer csak az eurózóna országaira lenne irányadó" - mondta Martonyi.
Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha nem mindenki mond igent a szerződésmódosításra, Martonyi azt mondta: "Merkel és Sarkozy december 5-i találkozója után megismételte, amit korábban is mondott, hogy ha nem tudjuk módosítani a szerződést, akár az új jegyzőkönyv, akár az alapszerződés néhány cikkének megváltoztatása révén, akkor tető alá hozunk egy kormányközi szerződést. Most már azt is hozzátették, hogy „17+” formátumról lenne szó, azaz aki akar, az csatlakozhat. Ezek után akinek van némi fantáziája, az eljut egészen 25-ig, 26-ig. Tehát itt valakinek üzentek: ha nem tudjátok elfogadni a szerződésmódosítás valamelyik változatát, pedig nem kerül nektek semmibe, mert benneteket nem bánt, csak az eurózónáról beszélünk, akkor kötünk egy új szerződést".
Végül a csúcson az alapszerződés módosítása helyett valóban egy kormányközi szerződés előkészítéséről állapodtak meg - Magyarország azonban három másik tagállam mellett még ennek előkészítéséhez sem csatlakozott, Orbán Viktor szerint ugyanis az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e a paktumhoz, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.
Függetlenül attól, hogy hány ország írja alá az új szerződést, ez már két Európa, ez két szerződés - mondta még az esetleges alapszerződés-módosításról Martonyi. "Eltekintve attól a szakmailag lebilincselő kérdéstől, hogy miként lehet két szerződést egy intézményrendszerrel működtetni, amivel majd a tudomány foglalkozik, ez egy politikai vízválasztó lenne, és ezt szerintem mindenki tudja. Tökéletesen tudják a britek is, nem hiszem, hogy ők ezt akarnák. Másrészt Európának alapvetően szüksége van a britekre, hiszen gazdasági vagy éppen védelmi potenciálban Nagy-Britanniát nem lehet megkerülni."
"Most ott akarunk lenni a játékszabályok kitárgyalásánál, hiszen azok ránk alkalmazandók lesznek. Bele akarunk szólni abba, hogy mi lesz a szerződésmódosítás tartalma. A lengyelek számára ez egy különösen fontos kérdés, készítettek külön egy dokumentumot is arról, hogy hogyan kell a 27-eket egyben tartani ebben az egész folyamatban, nehogy olyan dolgok történjenek, amit mi nem fogadunk el. Persze olyan úgysem történhet, mert a döntéshez minden ország szavazata szükséges" - mondta a régió országainak céljairól Martonyi. "A közös közép-európai érdek az, hogy csillapodjanak le a kedélyek, mert nekünk növekedésre van szükségünk a felzárkózáshoz. Márpedig ennek alapvető feltétele, hogy legyen nyugalom, mind hazai, mind nemzetközi színtéren legyen hitelezés, megfelelő forrásellátottság.
