A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat másik uniós tagállam új kormányközi szerződést köt azért, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón.

Ki maradt ki és miért?

Nicolas Sarkozy francia elnök reggeli közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy később még további országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz.

Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is két kimaradó országról beszélt az éjjel született paktum kapcsán, de név szerint nem említette az országokat. Ugyanakkor brüsszeli diplomáciai források szerint Magyarország nem maradt ki, tisztáznia kell a helyzetet, konzultálnia a parlamenttel, és csak utána hoz majd döntést.

Carl Bildt

HVG Archív

Orbán Viktor miniszterelnök később azt mondta, az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti. Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Hozzátette, hogy márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje.

Miről szól a paktum?

Nemzeti törvényekben is rögzített költségvetési szigor, az EU állandó válságmechanizmusának előrehozott életbe léptetése és az Európai Bizottságnak megszavazás előtt bemutatandó nemzeti büdzsék véleményeztetése alkotja az EU állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első éjjelén kialkudottak gerincét.

Az EU-csúcson Sarkozy továbbá kijelentette, hogy egyelőre a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül tennének elérhetővé tíz napon belül 200 milliárd eurót a bajba jutott euróállamok megsegítésére. Ezt az összeget azonban szintén uniós tagállamok adnák össze. A vezetők abban is egyetértettek, hogy az unió ideiglenes válságalapja, az EFSF 2013 közepéig az eredeti tervek szerint működik majd és finanszírozza a jelenlegi programországokat. Ennek eddigi 440 milliárd euróját a legutóbbi eurócsoport-ülésen kialkudottak szerint tőkeáttétellel növelik.

Tovább szigorodnak az unió stabilitási és növekedési paktumának szabályai is. A GDP három százalékát meghaladó költségvetési hiányt elérő tagállamokkal szemben automatikusan szankciók lépnek életbe. Ez alól egyedül akkor lehetne kibújni, ha a tagállamok minősített többsége másképpen szavaz. A túlzott hiány miatti eljárás nyomán foganatosított szankciókra és lépésekre az EB tenne javaslatot és az Európai Tanács szavazna róluk.