Kifüstölik

Sietnie kell annak a külföldinek, aki még el akar szívni egy füves cigit valamelyik hollandiai coffeeshopban. A hágai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy 2012 januárja után a déli tartományokban, egy évvel később pedig a fővárost, Amszterdamot magában foglaló északi országrészben is csak a névre szóló igazolványt felmutató, 18 évesnél idősebb hollandok hódolhatnak a könnyűdrog-fogyasztás hivatalosan tiltott, ám 1976 óta tűrt szenvedélyének.

A Mark Rutte jobbközép kormánya által tervezett intézkedés indoka, hogy a határ menti holland városokban annak ellenére is megunták a milliószám betóduló drogturistákat, hogy a füvezni érkezők euró-százmilliókat költenek az országban. A bűnözés megugrott ugyanis – legtöbbször a drogkereskedelemben érdekelt maffiacsoportok tagjai, illetve a turisták váltak áldozattá –, az utakon pedig állandósultak a közlekedési dugók. Maastrichtban, ahová tavaly 2,2 millió külföldi érkezett, októberben már részlegesen bevezették a zárlatot: a coffeeshopokban elkérik a belépők útlevelét, és a hollandokon kívül csak a szomszédos Belgiumból és Németországból érkezőket szolgálják ki. A fordulat hatalmas, Gerd Leers polgármester öt éve még azt javasolta, a coffeeshop-tulajdonosoknak a füves cigik alapanyagául szolgáló vadkender termesztését is engedélyezzék.

A határ menti települések többségében a városvezetők korlátozáspártiak, ám Amszterdamban – ahol a pár évvel ezelőtti 1500-ból országosan megmaradt hétszáz coffeeshop egyharmada várja a vendégeket – egyelőre nem támogatják a kormány terveit. Az idegenforgalmi hivatalban a bevételek drasztikus visszaesésétől félnek – felmérések szerint a városba látogató turisták negyede elcsábul egy-egy spanglira. Mások attól tartanak, hogy a fogyasztók a jövőben illegális forrásokból szerzik be a szívnivalót, és ezzel tovább rontják a bűnözési statisztikákat. A drogharcban az EU is a kormány mellé állt, álláspontja szerint a külföldiek kitiltása nem emberi jogi, hanem bűnüldözési kérdés.

A könnyű drogok fogyasztásának visszaszorítása annak ellenére évek óta tart, hogy a hollandok körében az európai átlagnál nem magasabb a marihuánaélvezők aránya. Az önkormányzatok négyötöde már nem engedélyezi újabb coffeeshopok megnyitását, 2007-ben megtiltották a meglévők reklámozását is, 2010-ben pedig jelentősen megszigorították az ellenőrzést. Egy-egy boltban nem lehet 500 grammnál több „anyag”, s tavaly az egyik legnagyobb üzletben, a dél-hollandiai Terneuzenban lévő Checkpointban tízmillió eurós büntetést szabtak ki a tulajdonosra, mert a pult alól kétszáz kilogramm marihuána került elő. Hogy a shopokban fél kilogrammnál több a készlet, nyílt titoknak számított – a Checkpointot naponta háromezren keresték fel, így a legális mennyiség percek alatt elfogyott volna –, ezért az újsütetű szigor egyértelmű politikai irányváltásra utalt. A kormány új fronton is támad. Októberben bejelentették, törvénybe foglalják, hogy az utcai forgalomba kerülő cannabisban nem lehet 15 százalékosnál nagyobb a kábulatot hozó fő hatóanyag, a tetra-hidrocannabinol (THC) aránya. A coffeeshopokban jelenleg kapható könnyű drogok átlagosan 16–18 százaléknyi THC-t tartalmaznak.

A hollandok azzal magyarázzák a korábbi gyakorlat fokozatos átalakítását, hogy a várakozásokkal ellentétben a többi európai állam nem követte a 35 évvel ezelőtti részleges lazítást, így az ország légüres térbe került. A holland tolerancia pont akkor szorul vissza, amikor ismét erősödnek azok a hangok, amelyek szerint külön kellene választani a könnyű drogok fogyasztóit, illetve a kábítószer-kereskedőket, és csak az utóbbiakat lenne érdemes üldözni a törvény teljes szigorával. Roger Pertwee, az egyik legismertebb nagy-britanniai kábítószerügyi szakértő szerint szigorúan ellenőrzött keretek között legálissá kellene tenni a marihuána élvezetét. „A cannabis most a szervezett bűnözés kezében van. Ihatunk szeszt és szívhatjuk a cigarettát, és ha odafigyelünk, a marihuána sem lenne veszélyesebb” – vélte az Aberdeeni Egyetem kutatója. Szerinte a könnyű drogok legalizált fogyasztásával visszaszorulna a bűnözés, és a jelenleginél kevesebben térnének át a keményebb szerekre.

Miközben Hollandia szigorít, a dán főváros, Koppenhága liberalizálni szeretne. A városháza a múlt héten nagy többséggel szavazta meg azt a kezdeményezést, hogy 30-40 önkormányzati vagy állami ellenőrzés alatt lévő boltban legálisan lehessen marihuánát árulni. A javaslat a jövő év elején kerül a dán parlament elé, igaz, a törvényhozás három éve egy hasonló koppenhágai ötletet már elutasított. Koppenhága Christiania nevű hippinegyedében a törvényes tilalom ellenére nyíltan árulják a marihuánát, de a városháza azt nem támogatja, hogy holland mintára magánvállalkozásban működő coffeeshopokat engedélyezzenek. Szerinte ugyanis akkor az üzletág a kereskedelmet most illegálisan szervező hírhedt motorosbandák kezében maradna.

NÉMETH ANDRÁS