"A rendelkezésünkre álló tények nyugtalanítóak" - fogalmazott Christoph Pinter az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) bécsi irodájának vezetője a Der Standard című napilapnak. Hozzátette, hogy folyamatban van egy részletes jelentés készítése.

A cikk szerint egy éve, a menekültügyi törvény tavaly decemberi módosítása óta Magyarországon gyakrabban zárják be a menedékkérőket. Aki illegálisan lépi át a határt, azt a rendőrség őrizetbe veszi, akkor is, ha azonnal menekült státusért folyamodik. Az őrizet gyakran a kérelem befogadása után is érvényes marad, akár egy éven át is.

Az UNHCR munkatársa rámutatott: a genfi menekültjogi egyezmény 31. cikke arra kötelezi az államokat, hogy jogosulatlan beutazás vagy tartózkodás miatt ne szabjanak ki büntetést menekültekre. Pinter szerint ez a rendelkezés a szabadságvesztés tilalmát is magában foglalja.

Noha kiskorúakat a magyar törvény értelmében nem szabad bebörtönözni, a 18 év feletti, illetve alatti életkort gyakran ránézésre állapítják meg - áll a cikkben. Az UNHCR visszaélésekről is értesült. Mindez azokra a menedékkérőkre is vonatkozik, akiket az Európai Unió II. Dublini Egyezménye alapján küldenek vissza Ausztriából Magyarországra - tette hozzá Pinter.

A Der Standard úgy tudja, az UNCHR az osztrák menekültügyi törvényszéket már tavaly októberben tájékoztatta a magyarországi helyzetről. A lap a birtokába került levél alapján azt írta, hogy az ENSZ-hivatal többek között az őrizetbe vételi gyakorlat, a mostoha fogva tartási körülmények mellett arra is felhívta az osztrákok figyelmét, hogy fennáll a Szerbiába való visszatoloncolás veszélye. Magyarország biztonságos harmadik országnak tekinti Szerbiát. Az ENSZ illetékese ezzel nem ért egyet - áll a cikkben. "Szerbiában jelenleg ideiglenes menekültügyi hivatal működik, két rendőr munkatárssal" - fogalmazott.

Az osztrák szövetségi bűnügyi hivatal igazgatója, Franz Land a lap kérdésére méltatta a Magyarországgal és Szerbiával folytatott együttműködést.