Az Európai Bizottság továbbra is "még e hét vége előttre" ígéri annak az elemzésnek az elvégzését, amelynek során a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket vetik össze az EU jogi előírásaival - tájékoztatta az MTI-t csütörtökön a testület sajtószolgálata. Olli Rehn a magyar pénzügyi segítségkérésről folyó tárgyalások folytatását függővé tette a magyar jegybanktörvény olyan értelmű módosításától, amivel biztosítható a jegybank függetlensége.
Ha ez az elemzés a hét utolsó munkanapjára, péntekre elkészül, az még nem jelent azonnali döntést Magyarországgal kapcsolatban az unió részéről. Az Európai Bizottságban, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményében a biztosok testülete január 11-én tart ülést.
A brüsszeli figyelem középpontjába került egy további dátum is: a médiaszabadsággal foglalkozó uniós munkacsoport január 25-én ül össze. Az ülésen napirendi pont lesz Magyarország is, részben a médiatörvénnyel kapcsolatos tavaly decemberi magyar alkotmánybírósági döntés okán, részben a Klubrádió ügyével kapcsolatosan.
Az EU-biztosi testület jövő szerdai ülése nyomán születhet olyan döntés, hogy Brüsszel politikai konzultációkat kíván folytatni Budapesttel, de - a magyar és az uniós jog ütközésének megállapítása esetén - az sem kizárt, hogy Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök hivatalos levélben közli a magyar hatóságokkal a kötelezettségszegési eljárás megindítását.
Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője a testület csütörtöki sajtótájékoztatóján nem tudta határozottan kijelenteni, hogy jövő szerdán a biztosi testület döntéseket is fog hozni Magyarországgal kapcsolatban. Szerinte előre csupán annyit lehet tudni, hogy a biztosok - immár a magyar jogszabályok EU-konformitását vizsgáló uniós elemzés eredményének ismeretében - politikai jellegű eszmecserét folytatnak majd egymás közt a kérdésről.
Újságírói kérdésre válaszolva Bailly megerősítette: Rehn a magyar pénzügyi segítségkérésről folyó tárgyalások folytatását függővé tette a magyar jegybanktörvény olyan értelmű módosításától, amivel biztosítható a jegybank függetlensége. Más magyar alkotmányos jogszabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat a bizottsági alelnök nem kapcsolt össze a hitelkeret-tárgyalások ügyével, de a biztosokon múlik, hogy a jövő heti megbeszélésükön kiterjesztik-e ilyen értelemben a feltételeket - mondta a szóvivő.
A Brüsszelben elemzett másik nagy jogszabálycsomag az igazságügyek és a szabadságjogok témakörével kapcsolatos. E tekintetben az Európai Bizottság fő felelőse Viviane Reding alelnök. Ő elsősorban az igazságszolgáltatás, illetve az adatvédelem intézményes-szervezeti átalakításával kapcsolatban tett fel kérdéseket Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. A válaszok brüsszeli értékelésének eredményeit ezen a területen sem tették még közzé, de egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő újságíróknak azt mondta, hogy e téren is súlyos gondokat látnak.
A médiaszabadság tekintetében illetékessége van Neelie Kroes bizottsági alelnöknek is, aki alapvetően a digitális kérdések biztosa, de tavaly a magyar médiatörvény kapcsán munkájában előtérbe kerültek az általánosabb kérdések is. Kroes az unió audiovizuális szolgáltatási irányelvére hivatkozva konkrét kifogásokat emelt a magyar médiatörvénnyel szemben, és Magyarország ennek nyomán módosította a médiatörvényt.
A médiapluralizmus és -szabadság általánosabb követelményeinek ügyében az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy a függetlenségi követelmények puszta rögzítésén túl nincs olyan konkrét uniós jogi előírásrendszer, amelybe "belekapaszkodva" konkretizálni lehetne a követelményeket a tagállamokkal szemben. Kroes októberben munkacsoportot hozott létre azzal a céllal, hogy az tegyen ajánlásokat a médiaszabadság biztosítása érdekében. E munkacsoport január 25-én esedékes ülésének napirendjére - mint azt a Europolitics brüsszeli hírportál közölte - nem csupán a médiatörvénnyel kapcsolatos decemberi alkotmánybírósági állásfoglalással összefüggésben, hanem a Klubrádió frekvenciapályáztatási ügye miatt is felvették Magyarországot.
Az új magyar alkotmány és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvények hatályba lépése nyomán európai baloldali, liberális, illetve zöldpárti politikai körökben a legutóbbi időben előtérbe került az az érvelés, hogy az EU-nak nemcsak "másodlagos", technikai részletjogszabályok vonatkozásában kell keresnie az esetleges ütközést az uniós jogi előírásokkal, de azon a síkon is, amelyet az Európai Bizottságban mindeddig felettébb csúszós talajnak minősítettek, nevezetesen az "európai értékek" védelme terén. Az uniós testület eddig egyetlen tagállama ellen sem indított kötelezettségszegési eljárást azon a nehezen bizonyítható jogcímen, hogy ott veszélybe kerültek az unió demokratikus, jogállami alapértékei.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
