Egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik az orosz sajtóra - nyilatkozta pénteken, a sajtó napján az újságíró szövetség elnöke. Vszevolod Bogdanov arra panaszkodott, hogy egyes sajtótermékek folyamatos nyomásnak vannak kitéve a "politikai technológusok" és a tömegkommunikációs szakemberek részéről. "A píárosok és a politikai szakértők a sajtótulajdonosokon keresztül, anyagi eszközökkel teszik ezt. Rossz gyakorlat, mégis nagyon gyakran élnek vele" - mondta.
Oroszországban pénteken volt a sajtó napja. 1703-ban ezen a napon jelent meg I. Péter rendeletére az első orosz újság, a Vedomosztyi.
Pavel Guszev, a Moszkovszkij Komszomolec című lap főszerkesztője a regionális sajtó miatt aggódott, amely - mint mondta - egyáltalán nem független a helyi hatalomtól. A régiókban a sajtó nagy részét az állami struktúrák finanszírozzák, vagy azok a vállalatok, amelyekben az államnak érdekeltsége van. A hatalom szabadon rendelkezik a tömegtájékoztatási eszközökkel abban a tudatban, hogy az újságírók nem tehetnek semmit, és azzal is tisztában van, ha kiszáll a sajtóból, vagy bezárja a befolyása alá került szerkesztőségeket, akkor az ott dolgozó újságírók egyszerűen munka nélkül maradnak.
A Moszkovszkij Komszomolec főszerkesztője szerint véget kell vetni az állami befolyásnak a sajtóban. "Nem kampányszerűen, egy pillanat alatt, hogy minden médium egyszer csak szabad lesz (és támogatás nélkül marad)" - tette hozzá Guszev.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
