Dánia január elsejével Lengyelországtól vette át, majd június 30-án Ciprusnak adja tovább a hat hónapos rotációs országelnökségi teendőket.

A Thorning-Schmidt által megfogalmazott prioritások között első helyen szerepelt a költségvetési fegyelem megerősítése. E területen az unióban több síkon tesznek erőfeszítéseket. A csaknem teljes egészében 2011 első felében, a magyar elnökség alatt kidolgozott, hatos csomagként ismert jogszabályegyüttes mind a 27 tagország tekintetében szigorítja a költségvetési tervezéssel kapcsolatos elvárásokat, és megfogalmazza a Brüsszellel való tervegyeztetési kötelezettséget. E hatos csomag idei működtetésében Dániának jelentős szerepe lesz.

Lesznek emellett erőfeszítéseket a 17 euróövezeti ország síkján is - nem csupán egyes tagországok súlyos fizetési válsághelyzetének kezelése érdekében, hanem azért is, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló helyzeteket. Ez utóbbi célt szolgálná egy külön szerződés megkötése, amelyben a részes országok szuverenitásuk további elemeiről mondanának le, és helyeznék azokat közösségi kézbe.

Ehhez a szerződéshez, amelyet már március elejére ki akarnak dolgozni, az elképzelések szerint nem euróövezeti EU-országok is csatlakozhatnának. E szerződés-előkészítő munkában Dániára kisebb szerep vár, hiszen az ország nem tagja az euróövezetnek - igaz, a dán korona árfolyamát az euróhoz kötötték. 

A szocialista-liberális-zöld irányzatú koppenhágai kormány második fő prioritása a növekedés és a munkahelyteremtés, amiben már ismét motorszerepet játszhat a féléves dán elnökség. Dán politikusok korábbi közlései szerint ehhez az irányhoz szorosan kapcsolódnak majd olyan javaslatok, amelyek a még nem eléggé egységes európai belső piac szabályozásának tökéletesítését célozzák. 

A dánok emellett kiemelt hangsúlyt kívánnak helyezni a zöld gazdaság elősegítésére, az európai polgárok biztonságának növelésére, valamint arra, hogy "Európa hangja hallhatóbb legyen a világban". A dán elnökség a miniszterelnök szerint elkötelezett az integrációs együttműködés elmélyítése mellett. "A válságból a kiutat a több Európa jelenti, nem a kevesebb" - fogalmazott. 

Az EP-vitában a különböző pártállású képviselők zöme - eltérő hangsúlyokkal - támogatásáról biztosította a dán elnökségi programot. Egymásnak olykor ellentmondó megjegyzéseik nem is annyira a dán elnökségnek, mint inkább a másik politikai csoportnak szóltak.

Érdekes módon a jobbközép néppárti Josep Daul arra ösztönözte a baloldali Thorning-Schmidtet, hogy legyen a dán elnökség "politikai jellegű", mert "olyan időket élünk, amikor az európai szereplőknek nem csupán kereket kell olajozniuk és hidakat építeniük, hanem elkötelezett részvevőként hallatniuk kell hangjukat". A "hídépítés" a dán elnökség egyik kedvenc visszatérő retorikai fordulata, a 17 euróövezeti tag és a 10 eurózónán kívüli EU-tagország közötti kötelékek megszilárdításának szándékára utal. 

Hannes Swoboda, a szocialisták frissen megválasztott frakcióvezetője arra panaszkodott, hogy "a pénzügyi piacok és a hitelminősítő intézetek áldozatai vagyunk". "Amit a Standard and Poor's mond, valójában az az igazság" - vélekedett ezzel szemben Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető. Rebecca Harms, a zöld frakció társelnöke arra szólította fel a dánokat, tegyenek lépéseket az eurókötvény bevezetése érdekében. 

A brit Martin Callanan teljes egyetértését hangoztatta azzal a dán állásponttal, hogy a pénzügyi tranzakciók megadóztatása ártana az európai gazdaságnak. A radikális baloldal nevében Soren Sondergaard kijelentette: a dán elnökségi program úgy néz ki, "mintha azt Merkozy írta volna". Ezzel a szóval szoktak utalni Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök EU-ügyekben tanúsított szoros egyeztető tevékenységére.