A Külügyminisztérium szerda délután arról tájékoztatta a Miniszterelnökséget, hogy elsőre sikertelen volt az etiópiai merénylet halálos áldozatainak azonosítása. Egyetlen uniós konzulnak sem sikerült megállapítania az Addisz-Abebába szállított holttestek személyazonosságát, azok állapota és a környezeti körülmények miatt. A magyar külügyi tárca egyúttal emlékeztet: éppen a múlt héten frissítették a térségre vonatkozó utazási tanácsokat, arra kérve a magyar állampolgárokat, hogy az útjuk előtt regisztrálják magukat a magyar külképviseletnél, saját biztonságok érdekében - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Szijjártó kora délután arról tájékoztatott, hogy az etiópiai merénylet három magyar túlélője megérkezett a fővárosba, Addisz-Abebába, ahonnan holnap hajnalban utazhatnak haza Magyarországra. Csütörtök hajnalra a Terrorelhárítási Központ munkatársai is megérkeznek a térségbe, ahol az ügyben érintett társszervekkel együtt bekapcsolódnak az információgyűjtésbe. Feladatuk, hogy tisztázzák a terrortámadás összes körülményét, és a helyszínen bizonyosodjanak meg arról, hogy további magyar állampolgárok nincsenek veszélyben illetőleg az elrabolt külföldiek között - közölte szerda kora délután a miniszterelnök szóvivője.

Lövések, orvosi ellátás hiánya

A Strasbourgban tartózkodó Szijjártó Péter magyar újságíróknak még korábban elmondta: az egyik magyar halálát két lövés okozta, másikukét pedig az orvosi ellátás teljes hiánya. A két magyar holtteste már Addisz-Abebában van, azonosításuk - európai uniós országok helyi konzuljainak részvételével - megkezdődött - közölte a jelenleg rendelkezésre álló információkra hivatkozva a szóvivő, hozzátéve, hogy a nairobi magyar nagykövet hajnalban érkezik Etiópia fővárosába.

Fegyveres férfi tevéjével Etiópiában

MTI / EPA Josef Friedhuber

Elmondta, hogy az információk szerint összesen hat vagy hét szegedi geológus kutató utazott Etiópiába, közülük azonban egy vagy két ember már korábban hazatért.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint szerdára virradó éjszaka kapták a hírt, hogy Etiópia Eritreához közeli részén egy turistacsoportot - köztük magyarokat - terrortámadás ért. Erről a TEK vezetője haladéktalanul értesítette Orbán Viktort, akit a fejleményekről egész éjjel tájékoztatott. Megerősítette, hogy a támadásban összesen öten haltak meg: a két magyar mellett két német és egy osztrák. Négy embert - két németet és két etiópot - túszul ejtettek a merénylők.

Csak találgatni lehet, kik állhatnak a merénylet mögött

Búr Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense szerint csak találgatni lehet, kik állhatnak a turisták életét - köztük két magyarét - követelő etiópiai támadás mögött; az egyetemi oktató arra hívta fel a figyelmet, hogy a terület, ahol a  merénylet történt, a központi kormányzat ellen fellépő csoportok "melegágyának" számít, különösen most, hogy a kilátástalan helyzetet természeti katasztrófa, a súlyos szárazság is súlyosbítja.

A szakértő az MTI-nek szerdán nyilatkozva elmondta: a támadás egy az eritreai határhoz közeli területen történt. 1998 és 2000 között a két ország háborúban állt egymással, amelyet ugyan békeszerződéssel lezártak, de a nemzetközi bizottság által kijelölt határokat az érintettek azóta is vitatják - közölte. Hozzátette: bár nincs nyílt háború a két ország között, folyamatosak a konfliktusok, Etiópiának és Eritreának "sok elszámolnivalója" van egymással.

Búr Gábor felidézte: 2000 és 2008 között többnemzetiségű ENSZ-misszió - több ezer katona és néhány száz megfigyelő - ellenőrizte a határvidéket. 2008-ban azonban Eritrea, amelyhez a térség fontos tengeri kikötői tartoznak, elzárta az üzemanyag-utánpótlás egyetlen lehetséges útvonalát, így az ENSZ bejelentette, hogy a misszió ellehetetlenült, és kivonta a csapatokat. Mint mondta, azóta az Afrikai Unió próbál közvetíteni a felek között. Többen már azt is sikerként könyvelik el, hogy az ENSZ-erők távozása után nem újult ki a háború - jegyezte meg.

A szakértő kiemelte: a térségbe, ahol a támadás történt, fegyveres őrök kíséretében juthatnak el a turisták, akik általában az itt található, geológiai szempontból egyedülálló vulkán, az Erta Ale miatt látogatnak ide. A támadás miatt a területet várhatóan lezárják a turisták elől - mondta, megjegyezve, ez egy meglehetősen instabil térség, amely Etiópián belül is kifejezetten szegénynek számít.

Rengeteg a menekült

Búr Gábor azt mondta, a támadás akkor is megtörténhetett volna, ha történetesen kiválóak lennének az etióp-eritreai kapcsolatok, mivel a szegény terület a központi kormányzat ellen fellépő csoportok "melegágyának" számít, különösen most, hogy a kilátástalan helyzetet természeti katasztrófa, a súlyos szárazság is súlyosbítja. Az így kialakult éhínség miatt pedig rengeteg a menekült, ami szintén tovább szítja a feszültséget - fűzte hozzá.

A szakértő arra is kitért, hogy a kétoldalú konfliktusok összefonódnak a szomszédos Szomália és Dzsibuti problémáival: Szomália esetében például már több mint 20 éve nem lehet egységes államról beszélni. Etiópia katonai erőkkel is részt vett a szomáliai belső harcokban, és bár Eritrea nem szomszédos közvetlenül Szomáliával, támogatja az országot, mivel ezzel a lépéssel is Etiópia destabilizálása a célja - mutatott rá.

Szólt arról is, hogy mivel Etiópia az iszlamista fundamentalisták ellen lép fel Szomáliában, a Szomáliát támogató Eritrea is a fundamentalisták oldalára kerül a nemzetközi közösség szemében, holott ez egy felerészben muszlim, felerészben pedig keresztény ország.