A megszavazott értékelés négy olyan területet emelt ki, amelyen még jelentős mértékű haladást kell elérnie Szerbiának: az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, a korrupció elleni erőteljesebb intézkedéseket, a média függetlenségének növelését, valamint a kisebbségek - azon belül különösképpen a romák - helyzetének a javítását.
Az elfogadott dokumentumban elismerték, hogy Szerbiában nagy mértékben stabilizálódott a politikai helyzet, és az ország építő szellemű együttműködést alakított ki a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró hágai törvényszékkel, valamint törekszik a Koszovóval való békés párbeszédre.
A szerbiai állásfoglalásról folytatott strasbourgi vitában Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője hat módosító indítványt nyújtott be a tervezethez, és ezek közül négyet el is fogadott a plénum.
Felszólalásában Kovács Elvira egyebek közt szóvá tette: Szerbiában elfogadták ugyan a nemzeti tanácsokról szóló törvényt, ám egyes önkormányzatok azt egyszerűen nem hajlandóak elismerni. Különösen az jelent súlyos gondot - mondta -, hogy nem alkalmazzák az úgynevezett részarányos foglalkoztatás elvét, ami a nemzeti kisebbségeknek a lakossági arányokhoz igazodó foglalkoztatását lenne hivatott biztosítani a közigazgatásban, a bíróságokon és az egyéb állami intézményekben.
Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia több vonatkozásban is komoly elmaradásban van a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó kötelezettségek teljesítését illetően. Megjegyezte, hogy szerinte így egyelőre nem indokolt a szerb EU-tagjelölti státus megadása sem.
