Az uniós külügyminiszterek ülésén is Magyarország volt a téma

A beszámolót a belga, a holland és a luxemburgi kormány kérte közösen. Az EB tájékoztatása kitért az eljárások mellett a Brüsszel és Budapest között igazságügyben, médiaügyekben és gazdasági kérdésekben zajló levelezésekre is. Martonyi János ezután kollégáinak megerősítette a magyar kormány azon szándékát, hogy az eljárásokat azok első szakaszában, az indokolt vélemény kiadása előtt rendezzük.

Az EB beszámolója és Martonyi felszólalása után a belga miniszter a Benelux államok nevében a fejlemények nyomán további tájékoztatás biztosítását kérte - mondta az ülés után a magyar miniszter. Egyúttal hozzátette: biztosította kollégáit, hogy bármikor kész további tájékoztatást adni kérés esetén, illetve kormánya célja a “politikai és ideológiai vonalak mentén történő megosztottság elkerülése”.

A dán elnökség részéről az általános ügyek tanácsának ülése után Nicolai Wammen dán EU-ügyi miniszter közölte: erősen támogatják az EB-t a Magyarországgal fennálló jogi viták rendezésében. Hozzátette: az uniós alapszerződés hetes cikkelye alapján indítható, akár az uniós szavazati megvonást is magában hordozó eljárás megindításáról nem volt vita a miniszterek közt.

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetőjének pénteki felvetésére - amely arra kéri az Európai Tanács elnökét, hogy vegye fel a magyar ügyeket az állam- és kormányfők hétfői ülésének napirendjére - reagálva Wammen hangsúlyozta: az EU-csúcs napirendjéért nem a dán elnökség, hanem Herman van Rompuy, a tanács állandó elnöke a felelős.

Pénteken az Európai Liberális Párt (ALDE) meghívására Brüsszelbe látogatott Konrád György liberális magyar író, akit ezúttal szintén a magyar ügyek kapcsán emelt reflektorfénybe a párt. Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője elmondta: Konrád meghívását az EU csúcsra időzítették, amelynek kapcsán arra kéri az Európai Tanács elnökét, hogy vegye fel a magyar ügyeket az állam- és kormányfők hétfői ülésének napirendjére. “Tudom, hogy a csúcs az euróválságra összpontosít, de a magyar ügyek legalább annyira fontosak szerintünk” - mondta az ALDE-vezető.

MT I /EPA / Julien Warnand

Verhofstadt emlékeztetett, hogy nyolc ügy van most az európai emberjogi szervezet, az Európa Tanács, illetve az alkotmányügyekben illetékes Velencei Bizottság vizsgálódásainak fókuszában. Ezek az információszabadság, az Alkotmánybíróság, a nemzetiség, a családvédelem, az ügyészég mellett az új választási törvény, a vallási törvény és az igazságügyi reform kérdéseit is vizsgálják.

Az ALDE vezetője hozzátette: az eredeti tervekkel szemben nem február elején, hanem a második februári plenáris ülésén fogadhat el határozatot Magyarország kapcsán az Európai Parlament is. Ehhez kapcsolódóan Verhofstadt megismételte: pártja az alapszerződés hetes cikkelyének egyelőre csak az első paragrafusára támaszkodna, amely ajánlások megfogalmazására tesz lehetőséget a tagállamokra vonatkozóan. Elmondta: az uniós eljárásban történő szavazatmegvonással fenyegető második és harmadik paragrafust csak az ajánlások figyelmen kívül hagyása nyomán támogatnák a liberálisok.

Konrád Brüsszelbe hívása kapcsán az ALDE-vezető azt mondta: Orbán Viktor az EP két héttel ezelőtti magyar vitáján, mint szitokszót használta liberálist, és ez ösztökélte a meghívásra.

Konrád elmondta: azért tett eleget az ALDE meghívásának, mert liberálisként számára a kommunista pártállamhoz nagyon hasonló képet mutat az általa “Orbanoid” államnak nevezett most épülő “pártállam”.

Orbán keleti - szaud-arábiai, orosz, kínai - kapcsolatépítési próbálkozásaira reagálva úgy vélte: Magyarország gazdasági és politikai súlyánál fogva nem lehetséges, hogy ő legyen a kis kedvenc közép-kelet európai országa ezeknek a nagyoknak.

Egy horvát esszéistát idézve “demokratúrának“ nevezte Orbán rendszerét, amelyről az utóbbi másfél év bebizonyította, hogy “néhány dilettáns elképzelés” vezérelte a kormányt és eredményezte pont az ellentétét annak, amit ígért megválasztásakor a kormány.