Vlagyimir Popovkin, a Roszkozmosz vezetője közölte, a szoftverhibát az okozta, hogy egyidejűleg két adatcsatornát indítottak újra a Mars holdjára indított űrszonda fedélzeti számítógépén. A tárcaközi vizsgálóbizottság tagjai azt is kizárták, hogy a csendes-óceáni Marshall-szigetcsoporthoz tartozó Kwajalein-atollon telepített, egy kisbolygót követő csillagászati radarból származó impulzus tehette tönkre a Fobosz-Grunt elektronikáját.

Mint a jelentésbe szerepel: a kettős újraindítás miatt az űrszonda energiatakarékos üzemmódba kapcsolt, és várta a parancsokat. A bizottság szerint az újraindítás legvalószínűbb oka az űrben található nehéz töltésű részecskék hatása lehetett a memóriára még a Föld körüli pálya második körében.

Popovkin szerint bár a szabályzat nem kötelezi a szakembereket arra, hogy modellezzék az ilyen részecskék hatását, ilyen nagyszabású és hosszú ideig tartó munka során nem lett volna szabad elmulasztani ezt. Az orosz űrhivatal vezetője azt is bejelentette, hogy a Fobosz-Grunt űrszondát kifejlesztő Lavocskin kutatóintézetben elmarasztalták a felelősöket. 

Popovkin ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy az űrben lévő részecskék azért tehették tönkre az űrszonda számítógépes rendszerét, mert abban hamis importból származó chipek voltak. "Valószínűleg ez volt az ok, és ez nem csak nálunk okoz gondot, egy sor vizsgálat folyik a NASA-nál és az USA védelmi minisztériumában is a hamis termékek ügyében" - magyarázta az orosz űrhivatal vezetője. 

A Roszkozmosz levonja a tanulságokat a Fobosz-Grunt kudarcából a Hold és a Nap vizsgálatát célzó űreszközök fejlesztésénél. Ezeket a közeljövőben szeretnék felbocsátani - mondta Vlagyimir Popovkin. " A már kidolgozott Luna-Reszursz (Hold-Erőforrás) és Luna-Glob (Hold-Földbolygó) és az Interheliozond eszközöket át kell vizsgálni, mivel a szakemberek a Fobosz-Grunthoz hasonló elvekre és ugyanazokra a műszerekre alapozva készítették azokat.

A Fobosz (Phobos)-Grunt orosz űrszondát arra szánták, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a Földhöz legközelebbi bolygót, s egy leszálló modult küldjön a Mars Phobos nevű holdjára. A felbocsátás után azonban a szonda nem tudott ráállni a Marshoz vezető pályára, a Föld közelében maradt, és darabjai január 15-én a Csendes-óceánba zuhantak a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerrel nyugatra.

Az összesen három évre tervezett misszió összköltsége 5 milliárd rubel (36,8 milliárd forint) volt, és végső célja, hogy alig 200 grammnyi talaj- és kőzetminta eljusson a Földre. A vállalkozástól Oroszország azt remélte, hogy végérvényesen lezárul az a két évtizednyi korszak, amikor műszaki problémák akadályozták űrprogramja távolabbi célpontjainak kutatását.