Az osztrák egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ügynökség (AGES) közleménye szerint január 30-a és február 2-a között, a bécsi mérőállomáson mutatták ki a jódizotópot.

Az anyag koncentrációja a levegőben köbméterenként hat mikrobequerel volt. Ez az érték olyan alacsony, hogy csak nagy érzékenységű elemzési módszerrel mutatható ki. Ilyen alacsony értéket a folyamatos környezeti sugárzást figyelő, automatikus korai előrejelző rendszer sem képes kimutatni - közölte az AGES.

Az észlelt mennyiség nem jelent veszélyt az osztrák lakosságra - szögezte le az ügynökség. A levegőben természetes körülmények között megtalálható berillium-7 izotóp mennyisége átlagosan mintegy ezerszer nagyobb a most mért jódizotóp-koncentrációnál, a radon nemesgázé pedig számos nagyságrenddel magasabb - közölte összehasonlításként az AGES.

Az ügynökség közölte, az elmúlt két hétben hasonló értékeket mértek Svédországban, Finnországban, Németországban és Lengyelországban. Az AGES szerint kizárt, hogy ausztriai forrásból származik a jódizotóp. Mint közölték, a mérési eredmények arra utalnak, hogy Európa keleti részében lehet a forrás.

Az AGES felidézte, hogy tavaly novemberben szintén enyhén megemelkedett jódizotóp-szintet mértek Európa több országában.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) akkor a magyar Országos Atomenergia Hivatal (OAH) adatai alapján azt közölte, hogy valószínűleg egy magyarországi intézet volt az izotóp-kibocsátás forrása. A budapesti Izotóp Intézet ugyanaznap arról adott tájékoztatást, hogy a kft. Csillebércen működő izotópgyárának kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött el jód-131 izotóp.

Ugyanakkor úgy foglaltak állást, hogy az európai mérési értékek nem származhattak kizárólag tőlük. A magyar intézet gyógyászati, kutatási és ipari felhasználásra állít elő radioaktív izotópokat. A magyar és az európai hatóságok közölték, hogy a levegőbe került izotópmennyiség nem jelentett egészségügyi kockázatot.