A pakisztáni elnök elleni nyomozás korábbi akadályozása miatt várhatóan már jövő hét elején bíróság elé kell állnia Juszif Raza Giláni pakisztáni kormányfőnek, miután pénteken a legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezését.
Ha Gilánit bűnösnek találják, távoznia kell tisztségéből, és akár fél év szabadságvesztésre is számíthat, ami könnyen politikai zűrzavarhoz vezethet az ázsiai országban.
Aszif Ali Zardari államfőnek azt vetik a szemére, hogy az 1990-es években svájci számlákra utalt át állami pénzeket. A pakisztáni igazságszolgáltatás azt kérte a kormánytól, hogy működjön együtt a svájci hatóságokkal az ügy kivizsgálásában, de Gilani visszautasította ezt a kérést Zardari mentelmi jogára hivatkozva.
A legfelsőbb bíróság 2009-ben eltörölte a politikusokat, így Zardarit a büntetőjogi felelősségre vonástól védő általános amnesztiatörvényt, így szabaddá vált az út a képviselők elleni büntetőeljárás indítása előtt.
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
Nincsenek könnyű helyzetben az elbocsátott közép- és felső vezetők.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint mi.
