Az államtitkár többek között beszámolt a roma fiatalok számára létrehozott ösztöndíjprogram, valamint a közmunkaprogram néhány eredményéről. Elmondta, ha "nem adunk a romák számára rendes foglalkozást és oktatást", akkor a szociális ellátórendszer sem lesz fizetőképes.

A gyöngyöspatai események kapcsán Balog Zoltán beszélt a megszigorított törvényekről, amelyek komoly büntetéssel fenyegetik azokat, akik egyenruhában a kisebbségek ellen szándékoznának fellépni. A jelenlegi helyzethez, mint mondta, hozzájárult a szocialista ipar összeomlása, amelynek nyomán 1,5 millió munkahely szűnt meg. "Az elcigányosodás azt jelenti ma Magyarországon, hogy a középosztály egy része szociálisan visszasüllyedt - a romákhoz. Rivalizálás van már a szegénységben is" - mondta.

Rámutatott, hogy egy felmérés szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a romákat. "Osztozzon az összes párt 30 százalékon és a maradék 70 százalékot engedjék át a Jobbiknak?" - fogalmazott az államtitkár. "A nyugati médiában nem fogják fel, hogy a rasszista előítélet nem egy velünk született tulajdonság, hanem társadalmi folyamatok eredménye".

Az államtitkár cáfolta, hogy "kormánya ellenségként tekintene a nyugati sajtóra". "Ellenkezőleg, mi váltunk az úgynevezett nyugati sajtó ellenségképévé. Számtalan vita után persze visszahúzódunk, és azt mondjuk, ők úgysem értenek meg minket." Balog Zoltán elmondta, hogy a kommunista időkben illegálisan olvasta a Neue Zürcher Zeitungot (NZZ), ahonnan a lengyelországi eseményekről is tájékozódhatott. "Azt mondtam: ez a független tudósítás". Most viszont úgy látja az államtitkár, hogy "az egykori kommunisták, valamint azok gyermekei és unokái az állítólagos liberálisokkal fognak össze, s a Standarddal, az NZZ-vel és a Süddeutsche Zeitunggal együtt ágálnak azok ellen, akik 20 évvel ezelőtt Magyarországon a demokráciáért és a kommunizmus ellen harcoltak".